Keresztes lovagok korabeli temetőt és kardot találtak

A keresztes hadjárat kora Finnországban arra az időszakra utal, amikor a svédek Finnországba hozták a kereszténységet, amely az első svéd keresztes hadjárat néven ismert. A tudósok vitatkoznak arról, hogy ez a keresztes hadjárat valóban megtörtént-e, mivel nincsenek megerősítő régészeti adatok, és a keresztes hadjáratról szóló legkorábbi írásos források a 13. század végéről származnak.

2023 augusztusában egy helyi földtulajdonos egy vastárgyat vett észre a talajban, amelyet egy középkori kőtemplom közelében lévő csőárok elhelyezéséhez távolítottak el. Közelebbről megvizsgálva a tárgy egy kardnak tűnt, amit jelentettek a Turkui Egyetem és a Turkui Múzeumközpont régészeinek.

A kutatók szerint a kardot, amely Kr. u. 1050 és 1150 között, a keresztes lovagkorban készült, hajlított pengével, rúdszerű, egyenes markolattal és háromoldalú, ovális pengevéggel találták. A földkupacban a régészek a hüvely egy részét, a kard további pengedarabjait, vastárgyakat és emberi maradványokat is találtak.

Az egyik legjelentősebb lelet egy bőrszíj, harminc négyzet alakú, rozettamintás bronzdísszel. Ezt egy csattal, több vég- és állatfejes csattal, szíjválasztókkal és a bőr még megmaradt részeivel együtt találták meg.

Egy szélesebb körű vizsgálat megerősítette a temető meglétét, amit a csőárok mentén található sírmintázat is bizonyít, amely arra utal, hogy valószínűleg több tucat vagy akár több száz temetkezés maradt a helyén.

A török egyetem sajtóközleménye szerint: „A megfigyelés kutatási szempontból igen jelentősnek tekinthető, mivel a keresztes kori hamvasztásos temetők egyértelműen kevésbé ismertek Finnországban, mint az őket időben megelőző hamvasztásos temetők. Eddig ez az egyetlen igazolt, a vaskor végére datált temetkezés is a Salon vagy Uskelanjoki völgyéből. Az is figyelemre méltó, hogy az elhunytakat keresztény szokások szerint temették el a temetőben.”