Úgy tűnik, nem minden ősember élt barlangokban

A fából készült maradványokat a zambiai Kalambo folyó medencéje körül fedezték fel a Kalambo-vízesés közelében. A kutatók azt írják, hogy a maradványok két egymásba illeszkedő rönkből állnak, amelyeket keresztirányban egy szándékosan vágott bevágás köt össze.

A kőszerszámok vágásnyomai mutatják egyértelműen, hogy ez nemcsak egy kidőlt fatörzs, hanem egy szándékosan megmunkált tárgy volt, amely valószínűleg egy szerkezet részeként szolgált, talán egy emelt platform, hogy megbirkózzanak a terület időszakos áradásával.

A felfedezés kivételes, mivel hihetetlenül ritka, hogy egy fa ilyen sokáig épségben maradjon. Az elemeknek kiszolgáltatva a fa gyorsan elkorhad. A Kalambo-vízesésnél tapasztalt állandóan magas vízszint azonban viszonylag jó állapotban tudta megőrizni ezt a fát.

A Liverpooli Egyetem tudósai új lumineszcens kormeghatározási technikát alkalmaztak a fadarabok datálásához. Figyelemre méltó módon ez a módszer képes meghatározni egy tárgy korát azáltal, hogy kiszámítja, a maradványokat körülvevő homokban lévő ásványi anyagok mikor voltak kitéve a napfénynek.

Ez a technika 476 000 évvel ezelőttre datálta a lelőhelyet, ami jóval régebbi, mint a korábbi kormeghatározási technikák becslése. Ez jóval a mi fajunk (Homo sapiens) kialakulása előtt történt, ami arra utal, hogy a szerkezet egy másik hominin munkája volt.

Az eredmények számos olyan feltételezést megkérdőjeleznek, amelyeket az ősi emberekkel kapcsolatban ebben az időszakban feltételeztünk. Először is határozottan arra utal, hogy a kőkorszaki emberek nem voltak szigorúan nomádok. A Kalambo-vízesésnek állandó vízforrása volt, valamint bőséges erdő, amely több mint elegendő élelmet és erőforrást biztosíthatott számukra. Nem nehéz elképzelni, hogy itt telepedtek le, és az erdő fáit felhasználva építettek állandó építményeket, amelyek generációkon át fennmaradtak.

Másodszor, ezek a bizonyítékok arra utalnak, hogy az ősi emberek technológiailag fejlettebbek voltak, mint azt általában gondolnánk. Ha ez az erdő valóban valakinek az otthona volt, akkor ez azt mutatja, hogy rendelkeztek fizikai ügyességgel, fejlett szerszámhasználattal, sőt még a kreativitás egy olyan elemével is.

Végső soron úgy tűnik, hogy ezek az ősi emberek – akik nem Homo sapiensek voltak – jobban hasonlítottak ránk, mint korábban gondolták.

„Ez a lelet megváltoztatta a korai őseinkről alkotott elképzeléseimet. Felejtsük el a kőkorszak címkét, nézzük meg, mit csináltak ezek az emberek: valami újat és nagyot készítettek fából. Arra használták az intelligenciájukat, a képzelőerejüket és képességeiket, hogy valami olyasmit hozzanak létre, amit még soha nem láttak, ami korábban nem létezett" – mondta Larry Barham professzor, a Liverpooli Egyetem régésze, Az emberiség mély gyökerei kutatási projekt vezetője egy nyilatkozatban.

„Átalakították a környezetüket, hogy megkönnyítsék az életüket, még akkor is, ha ez csak egy emelvényt jelentett, amelyen a folyó mellett, ülve elvégezhették a napi teendőiket. Ezek az emberek jobban hasonlítottak ránk, mint gondoltuk."