Történelem
Ön tudja, mi tartja a Keleti pályaudvart a föld alatt?
Az ország legforgalmasabb pályaudvara nem földrajzi fekvéséről kapta a nevét

A kiegyezés korában Pest-Budán öt indóház (pályaudvar) volt. Az országgyűlés még 1868-ban döntött egy központi pályaudvar építéséről is, ez lett később a Keleti, vagyis a Központi Indóház.
Építkezésének irányításával Rochlitz Gyula építészt bízták meg, akinek tervei alapján épült meg korábban a Magyar Államvasutak igazgatósági épülete az Andrássy úton és az első dunai összekötő híd. Az alapozási munkálatok kellemetlen meglepetést hoztak: a laza, lápos talaj hosszadalmas és költséges cölöpalapozásra kényszerítette az építkezőket.
Kevesen tudják, hogy akárcsak Velencében, a Baross téren is cölöpök viszik át a mélyebben fekvő, teherbíró altalajra az építmények terhét. Az ország legforgalmasabb pályaudvara nem földrajzi fekvéséről kapta a nevét, hanem az Erdéllyel és a Balkánnal meglévő vasúti kapcsolatok miatt.
A munkások augusztus 16-án hajnalban, fáklyafény mellett fejezték be a kocsifeljárók aszfaltozását. Még aznap befutott az első gőzös az új pályaudvarra a szerelvény felett lengedező, magyar címerrel díszített lobogóval. Új nevét 1892-ben kapta, azóta hívjuk Keleti pályaudvarnak.