Panda csontvázat találtak a kínai császár 2000 éves sírjában

A közép-kínai Xi'an városa történelmi múltra tekint vissza. Amellett, hogy a nyugati Han-dinasztia fővárosa volt Kr. e. 206-tól Kr. u. 206-ig, a város volt a Selyemút eredeti kiindulópontja, ahol a távoli országokból érkező kereskedők árukat és eszméket cseréltek. Wen császár Kr. e. 180-tól Kr. e. 157-ig uralkodott a Nyugati Han-dinasztia idején. Wen-di néven is ismert, sikeres császárként tartják számon, akinek uralkodását a béke és a jólét jellemezte.

Évszázadokon át azt feltételezték, hogy a nagy császárt a Xi'an melletti hegyekben temették el az ősi történelmi feljegyzések téves értelmezése miatt. Csak 2021-ben fedezték fel a régészek a temetkezési helyet néhány kilométerrel délebbre, Xi'an Baqiao kerületében.

A közép-kínai Xi'an városa történelmi múltra tekint vissza. Amellett, hogy Kr. e. 206-tól Kr. u. 206-ig a Nyugati Han-dinasztia fővárosa volt, a város volt a Selyemút eredeti kiindulópontja, ahol a távoli országokból érkező kereskedők árukat és eszméket cseréltek. Wen császár Kr. e. 180-tól Kr. e. 157-ig uralkodott a Nyugati Han-dinasztia idején. Wen-di néven is ismert, sikeres császárként tartják számon, akinek uralkodását a béke és a jólét jellemezte.

Évszázadokon át azt feltételezték, hogy a nagy császárt a Xi'an melletti hegyekben temették el az ősi történelmi feljegyzések téves értelmezése miatt. Csak 2021-ben fedezték fel a régészek a temetkezési helyet néhány kilométerrel délebbre, Xi'an Baqiao kerületében.

Az ásatások során állítólag egy 110 gödörrel körülvett sírra bukkantak, amelyben több mint 1500 régészeti leletet temettek el, köztük kerámiafigurákat, bronzpecséteket, vasárut, bronz szekereket és lovakat.

A helyszínen folyó ásatások során újabb, Wen császár életéből és korából származó relikviák kerültek elő, köztük ez a pandacsontváz.

"Az állatáldozati gödörben feltárt óriáspanda-csontváz nagyon teljes, a feje a császári mauzóleum felé, a farka pedig nyugatra néz. Ez egy óriáspanda lehet a Qinling-hegység északi lejtőjén" - áll a projekt régészeti szakértőinek közleményében.

Az óriáspandák csak Kína egy kis részén őshonosak, és gyakran tekintik őket a nemzet egyik kulturális ikonjának. Az ország hosszú és gazdag múltja során nemes teremtményeknek tekintették őket, amelyek tökéletesen szimbolizálták az elit gazdagságát és hatalmát.

Elég egyértelmű, hogy ez a dinasztia vonzódott a pandákhoz. Az 1970-es években a régészek egy panda koponyáját is felfedezték, amelyet Bo özvegy császárnő, Wen Han császár édesanyjának sírján kívül temettek el.

Ezen a dinasztián túl számtalan állatot találtak a világ minden táján a társadalmak felsőbb rétegeinek emberei mellett eltemetve. Az ókori egyiptomiak különösen szerették az állattemetkezéseket, és imádták a mumifikálódott kutyákkal, macskákkal, páviánokkal, oroszlánokkal, lovakkal, kecskékkel, kígyókkal, madarakkal és szörnyű nagy krokodilokkal díszített sírokat.

A pandák azonban igazán egyedülállóak az ókori Kína temetkezései között.