A neandervölgyiek furcsa szerkezeteket építettek ebben a barlangban

A rejtélyes szerkezetek korai elemzése azt mutatta, hogy legalább 47 ezer évesek, a vezető kutató korai halála azonban több mint 20 évre megakasztotta a vizsgálatokat. 2016-ban azonban a tudósok végül újra felkeresték a helyszínt, és uránizotópos kormeghatározás segítségével megállapították, hogy a cseppkövek mintegy 176,5 ezer éve álltak a helyükön.

„A korai neandervölgyiek voltak az egyetlen emberi populáció, amely ebben az időszakban Európában élt – írták a tanulmány szerzői. „Eredményeink arra utalnak, hogy társadalmukban a modernitás elemei is jelen voltak, amely most már bizonyíthatóan korábban alakult ki, mint korábban gondolták. Ezek közé tartozik az összetett térszervezés, a tűzhasználat és a mély karsztfoglalás.”

E felfedezés előtt ugyanis a neandervölgyiek feljegyzéseiből hiányoztak a kulturális gyakorlatokra és a bonyolult társadalmi viselkedésre utaló bizonyítékok. Pedig a kutatók szerint ezeknek az építményeknek a létrehozása „különböző feladatok szükséges egyidejű megvalósítását, következésképpen bizonyos fokú társadalmi szervezettség meglétét” igényelte.

Továbbá az a tény, hogy az elrendezések „336 méterre a barlang bejáratától találhatók, azt jelzi, hogy az emberek ebből az időszakból már elsajátították a föld alatti környezet használatát, ami az emberi modernitás jelentős lépésének tekinthető”.

A két gyűrű alakú építményt leírva a kutatók elárulják, hogy az egyik 6,7×4,5 méter, míg a másik 2,2×2,1 méter méretű. „Összességében körülbelül 400 darabot használtak fel, amelyek 112,4 méter teljes hosszúságot és 2,2 tonna kalcit átlagos súlyát teszik ki” – írják.
Furcsa módon e bizarr építmények neandervölgyi építői nem egész cseppköveket használtak fel, jellemzően a középső részt választották, míg a gyökeret és a csúcsot elvetették. A tűz használatára utaló nyomokat is kimutattak 123 cseppkőn.

Nem meglepő módon az elemzés több kérdést hagyott a kutatók számára, mint választ. Például: „Mi volt a funkciójuk ezeknek az építményeknek a barlang bejáratától ilyen nagy távolságban? Miért található a legtöbb tűzrakóhely a szerkezeteken, és nem közvetlenül a barlang padlóján?” – kérdezik.

„A legtöbb felsőpaleolitikus barlangi betörés alapján feltételezhetnénk, hogy valamilyen szimbolikus vagy rituális viselkedést képviselnek, de lehet, hogy inkább egy ismeretlen háztartási célt szolgáltak, vagy egyszerűen csak menedékként szolgáltak?”

Bár a tanulmány szerzői egyik kérdésre sem tudtak választ adni, arra a következtetésre jutottak, hogy „az ezekért az építményekért felelős neandervölgyi csoport olyan szintű társadalmi szerveződéssel rendelkezett, amely sokkal összetettebb volt, mint azt korábban gondolták ennél a hominida fajnál”.