Történelem
Svájcban találtak egy meteoritból készült bronzkori nyílhegyet
Ha a meteor nem ölt volna meg elég embert az első alkalommal
A szerzők egy új tanulmányban számolnak be a leletükről, és elmagyarázzák, hogyan kutatták át a Bieli-tó körüli régészeti gyűjteményeket, ahol rábukkantak a lövedék hegyére. A 2,9 gramm súlyú és 39,3 milliméter hosszúságú nyílhegyet egy bronzkori, Mörigen nevű, i. e. 900 és 800 között létezett lakóhelyről származtatták.
A vas meteorit eredetét az alumínium-26 izotópok jelenléte igazolta, amelyek csak a Föld légkörén kívülről származó tárgyakban fordulnak elő. A nyílhegyben kimutatták a vas és a nikkel egy különleges ötvözetét is, amely csak meteoritokban fordul elő.
A tárgyon egy ősi ragasztóanyag - valószínűleg nyírfakátrány – maradványait találták meg, ami arra utal, hogy egykor valószínűleg egy szárhoz volt rögzítve. Az azonban nem világos, hogy a fegyvert vadászatra vagy harcban használták-e.
Tekintettel arra, hogy Mörigen kevesebb mint 8 kilométerre található a Twannberg meteorit lelőhelyétől, ez az űrszikla tűnik kézenfekvő jelöltnek a nyílhegyben használt vas forrásaként. Az ereklye elemzése után azonban a tanulmány szerzői megállapították, hogy a nikkel és a germánium koncentrációja nem egyezik a Twannberg meteoritéval.
Közelebbről megvizsgálva megállapították, hogy a fegyvert egy IAB meteoritnak nevezett űrkőzet-típusból kovácsolták, az ásványi összetétel pedig arra utal, hogy az égi tárgynak legalább két tonna légkör előtti tömege volt.
„Az Európából származó nagyméretű IAB meteoritok közül háromnak a kémiai összetétele megegyezik a Mörigen-nyílhegyével: Bohumilitz (Csehország), Retuerte de Bullaque (Spanyolország) és Kaalijarv (Észtország)” – írják a tanulmány szerzői. Ezek közül csak az utóbbi csapódott be a bronzkorban, így ez a legvalószínűbb jelölt a nyílhegy forrásának.
A becslések szerint a Kaalijarv meteorit Kr. e. 1870 és 1440 között csapódhatott be, így a helyi lakosság ismerhette a kőzetet ebben a történelmi időszakban, és a kőzetdarabok más közösségek között is elterjedhettek. Tekintettel arra, hogy Mörigen nagyjából 1600 kilométerre van Kaalijarvtól, a kutatók szerint a leletük „bizonyítja, hogy a vasmeteoritokat Kr. e. 800-ra (vagy korábban) már használták és kereskedtek velük Közép-Európában”.
