Egy „puzzle-doboz" maradványait találták meg a Rising Star-barlang mélyén

A temetkezési kamrák nem újdonságok, de egy olyan, amelyet egy olyan mini hominin csoport hozott létre, amely 250 000 évvel azelőtt élt, hogy a korai emberek vélhetően elkezdtek sírokat ásni halottainak.

Az új Homo naledi fajt 2015-ben jelentette be a Witwatersrand Egyetem Lee Berger professzora által vezetett csoport, miután a Rising Star-barlangban elképesztő 15 egyedet találtak. A faj átfedésben volt a Homo sapiens-szel, és a primitív és modern tulajdonságok zavarba ejtő keveréke volt, kezei és lábai hozzánk hasonlóak, de agya a csimpánzokéhoz hasonlított.

Az azonban, hogy a H. naledi jelentette-e a kétlábú őseink között a túlvilági élet fogalmának kezdetét, heves viták tárgya lett. Egyesek nehezen tudtak megbirkózni azzal a gondolattal, hogy már akkor temetkezési rituálékat gyakoroltak, amikor még a saját őseink sem, míg mások szerint az itt talált "faragványok" a kőzetben hasadékokat létrehozó geológiai folyamatok eredménye lehet.

A Netflix nemrégiben bemutatott dokumentumfilmjének főszereplőjeként a H. naledi temetkezési kamráról szóló vita újra felélénkült - de nem csak erről híres a Rising Star-barlang. A jelentős régészeti lelőhely a dél-afrikai Gauteng tartományban található Krugersdorp város közelében található, egy olyan helyen, ahol nem idegenek a mély barlangrendszerek, hiszen itt található a világ legmélyebb bányája.

A Mponeng aranybányával ellentétben azonban, amely liftszerű aknákon keresztül juttatja le a bányászokat 4 kilométerre a földbe, a Rising Star-barlanghoz sokkal nehezebb hozzáférni. A 17,5 centiméteres réseken keresztül fejjel előre a sötétségbe mászó történetek feszült olvasmányt jelentenek, de egy "földalatti űrhajósokból" álló csapat sikeresen nekivágott a veszélyes 200 méteres mászásnak, hogy megtalálja a maradványokat.

Végül legalább 15 egyed 1500 fosszíliája került elő egy aprócska helyiségből, amelyet "puzzle-doboznak" neveztek el, mivel a csontok úgy voltak egymásra rakva, mint a Jenga. Az első hét végére Berger és kollégái "több egyedet találtak, mint valaha az emberi eredet teljes történetében" - mondta Berger.

A The Rising Star-barlangban tett felfedezések puszta mennyiségének fényében egyesek úgy érzik, hogy a homininok temetkezési szokásaival kapcsolatos nyilvános spekulációk elvonják a lelőhely valódi értékét.

A szűk járatok hálózatában kutatók a barlangrendszer mélyén tüzekre utaló nyomokat is találtak, amelyeket égett állati csontok és szénhalmok jeleznek. Hogy ezeket a H. naledi vagy egy későbbi faj hozta-e létre, nem tudni biztosan, de magyarázatot adhatna arra, hogy ők vagy a későbbi emberi elődök hogyan közlekedtek egy ilyen sötét és nehezen megközelíthető élőhelyen.

Miközben a Homo naledi és a Rising Star-barlang körüli vita tovább folytatódik, a kanyargós barlangrendszer feltárása is folytatódik.