A valaha volt legrégebbi ember genetikai adatait találták meg

A kutatók egy még nem publikált tanulmányban ismertetik eredményeiket, és kifejtik, hogy 18 000 évesnél idősebb afrikai hominin anyagból még soha nem sikerült ősi DNS-t kinyerni. Ezt az akadályt leküzdve a szerzők a továbbiakban a Paranthropus robustus fajhoz tartozó négy egyed fogzománcából származó fehérjeszekvenálási adatokat mutatnak be, amelyek mindegyike körülbelül 2,42 millió évvel ezelőtt élt.

A Johannesburgtól 40 kilométerre északnyugatra fekvő Swartkrans-barlangban felfedezett fogak feltehetően villámárvíz következtében halmozódtak fel, mielőtt a „kiterjedt cementálódás” hozzájárult a zománcfehérjék évmilliókon át tartó megőrzéséhez. Ez lehetővé tette a kutatók számára, hogy egy tömegspektrometriának nevezett eljárás segítségével több száz aminosavat szekvenáljanak minden egyes fogban, ami létfontosságú információkat tár fel a P. robustus és más hominidák evolúciós kapcsolatairól.

„Úgy találjuk, hogy az általunk visszanyert szekvenciák a Paranthropust a homininákon belül és a Homo sapienst, a neandervölgyieket és a denisovaiakat is magában foglaló klád külső csoportjaként helyezik el” – írják a tanulmány szerzői. Más szóval az ősi dél-afrikai faj nagyon is az emberfélék családjába tartozik, de távoli unokatestvére a közelebbi rokon fajoknak, amelyek az elmúlt néhány százezer évben jelentek meg Eurázsiában – beleértve a modern embert is.

Érdekes módon az elemzések azt is kimutatták, hogy az afrikai kvartett egyik tagja „távolabbi rokonságban állhat a másik három egyeddel, mint azok egymással”. A kutatók feltételezik, hogy ez a kilógó egyed akár egy különálló Paranthropus csoporthoz is tartozhatott, bár ezt nem tudják megerősíteni.

Lenyűgöző módon egy olyan gén által kódolt fehérje azonosítása, amely csak az Y-kromoszómán van jelen, lehetővé tette a tanulmány szerzői számára, hogy két példányt hímként azonosítsanak annak ellenére, hogy az egyiket korábban a csontok mérete alapján nősténynek minősítették. Eközben a másik két egyednél a fehérje X-kromoszómás változatának magasabb koncentrációját mutatták ki, amely azt jelezte, hogy nőstények voltak.

Bár a kutatók által összegyűjtött genetikai információk lehetővé tették számukra, hogy létfontosságú információkat fedezzenek fel az ősi harapófogak tulajdonosairól, végső soron azonban nem elegendőek ahhoz, hogy a P. robustus pontos helyet foglaljon el az emberi családfán belül, vagy hogy az ősi hominin összes evolúciós kapcsolatát kibogozzák. A tanulmány szerzői mindazonáltal arra a következtetésre jutottak, hogy „e fenntartások ellenére az afrikai homininok [kétmillió éves] filogenetikai szempontból informatív genetikai anyagának visszanyerése potenciálisan átalakító áttörésnek tekinthető a paleoantropológia számára”.