Történelem

Repülő ragadozók

Akkora, mint egy repülőgép

Egy óriási pteroszauruszt fedeztek fel a Góbi-sivatagban található Nemegt Formációban. A nagy, sárkányszerű lény 70 millió évvel ezelőtt élt és, szárnyfesztávolsága valószínűleg 10-12 méter volt – állítják kutatók a Journal of Vertebrate Paleontology című folyóiratban. Perspektivikusan ez a szárnyfesztávolság nagyobb, mint egy háromemeletes épület magassága – írja az IFLScience.

Repülő ragadozók
Pteroszaurusz
Fotó: NorthFoto

A lény az Azhdarchidae családból származik, a pteroszauruszok egy csoportjából, amely a késő kréta időszakban létezett. A pteroszauruszokat (például a pterodaktiluszt) gyakran tévesen dinoszauruszoknak tekintik. A madarakkal ellentétben, amelyek a dinoszauruszok egy fajtája, a pteroszauruszok valójában repülő hüllők.

Ezt a példányt a mai Mongóliában találták. Bár voltak szárnyai, négykézláb tudott járni, és valószínűleg a földön üldözte zsákmányát.

Óriási pteroszauruszfajokból származó csontokat korábban Európában és Észak-Amerikában találtak. Ezek a maradványok azt bizonyítják, hogy Ázsiában is éltek.

A kutatók úgy vélik, hogy az új lelet egyben az egyik legnagyobb ismert pteroszaurusz. A probléma az, hogy a paleontológusoknak csak részleges maradványai vannak, ami megnehezíti a lény méretének és alakjának pontos kiszámítását. Lehetséges, hogy a nyak csontjai aránytalanul terjedelmesek a test többi részéhez képest, és a kutatók túlbecsülték a méretét. Az is előfordulhat, hogy az adott példány kisebb vagy nagyobb, mint faj átlaga.

Elkeserítő módon a pteroszaurusz-kövületek gyakran rosszul megőrzöttek és hiányosak, mert csontjaik nem voltak olyan erősek, mint a dinoszauruszoké.

A kutatók még nem nevezték el az új fajt, és még nem is döntöttek arról, hogy valójában új fajról van-e szó, mivel a maradványok annyira hiányosak. A lelet azonban most először mutatja meg, hogy óriási pteroszauruszok repülhettek az ázsiai égbolton.

Kapcsolódó írásaink