Történelem
Kecskeméten iszapvulkánok törtek a felszínre, több ház összeomlott, beszakadt a Városháza mennyezete, megdőlt a zsinagóga tornya
112 éve történt az egyik legnagyobb magyar földrengés
A rengés ugyan rövid ideig tartott, de nagy erejű volt, a Richter skála szerinti 5,6-es magnitúdójú, és több kisebb utórengés is követte. A földmozgást Győrben és Szegeden is érezhető volt, de észlelték a temesvári, a zágrábi és az ógyallai mérőállomásokon is.
A rengés a Kapos vonalától Kecskeméten át Érmellékig húzódó közép-magyarországi törésövhöz kapcsolódott. Szinte csodával határos, de a katasztrófában senki sem halt meg, ugyanakkor a beszámolók szerint sokan megsérültek.
A rengésben nagyon sok lakó- és középület megrongálódott, minden negyedik ingatlanban keletkezett valamilyen kár, és több ház is összeomlott.
Beszakadt a Városháza közgyűlési termének mennyezete, a belvárosi Zsinagóga kupolája megdőlt. Megsérült a laktanya, és az állami és gyermekmenhely lakóit is evakuálni mellett. Megsérült a Beretvás Szálloda, a befejezés előtt álló Katolikus Bérház, a Közgazdasági Bank, a Törvényszéki Palota, a Luther-palota oromfala pedig rádőlt a szomszéd házra.
A rengés következtében iszapvulkánok törtek a felszínre a város körüli földeken a talaj folyósodása miatt.
A katasztrófáról a Vasárnapi Ujság július 16-i száma több képet is közölt. A földrengés utáni napokban a katonaság segítségével kezdték meg a romok eltakarítását. A legsürgősebb kiadások fedezésére a város segélyeket és államkölcsönt kapott. Emellett széles körű társadalmi összefogás indult meg, amelyben főszerepet vállaltak az egyházak és a korabeli civil szervezetek.
A városi középületek helyreállítási munkáit a tervező építészek irányították. A továbbiakban minden nagyobb építkezésnél fokozottan figyeltek a biztonságra, a vasbeton használatára. Kecskemét városa hamarosan megkezdte az előkészületeket földrengésjelző állomás létesítésére.
