Régészek megtalálták a mediterrán térség leggazdagabb sírjait

A kutatók szerint a sírok a mediterrán térségben valaha felfedezett „leggazdagabbak" közé tartoznak. Megalapozott a feltételezés, hogy ezek királyi sírok voltak, még akkor is, ha nem sokat tudunk a városban akkoriban gyakorolt kormányzati formáról– mondta Peter Fishcher, a Göteborgi Egyetem professzora a HeritageDaily online tudományos portálnak.

A lelőhelyet úgynevezett magnetométerrel fedezték fel, ami a föld mágneses terének mérésére használt eszköz, amelyet geofizikai felmérések során használnak a különböző típusú mágneses anomáliák felderítésére, valamint a mágneses anyagok dipólusmomentumának meghatározására.

Összehasonlítottuk azt a helyet, ahol a földművelés során törött cserépedényeket szántottak fel a magnetométer térképével, amely nagy üregeket mutatott egy-két méterrel a felszín alatt– mutatott rá Fischer professzor. – Ez vezetett bennünket a terület további vizsgálatához és a sírok felfedezéséhez.

A sírok egyenként legfeljebb 4×5 méteres föld alatti kamrákból állnak, amelyekhez a felszínről egy keskeny átjárón keresztül lehet eljutni. A csapat a két kamrában több mint 500 teljes értékű leletet talált, amelyek nemesfémekből, drágakövekből, bronzfegyverekből, elefántcsontból, kiváló minőségű kerámiákból és egy aranykeretes, hematitból készült pecsétből állnak.

A sír tartalmának mintegy felét a szomszédos kultúrákból és civilizációkból importálták: az arany és az elefántcsont Egyiptomból, a drágakövek Afganisztánból, Indiából és a Sínai-félszigetről, míg a borostyántárgyak a balti térségből érkeztek.

Az ásatásokon több jól megőrződött csontváz is előkerült, köztük egy olyan temetkezés, amelyben egy nőt találtak, akit tucatnyi kerámiaedény, ékszerek és egy kerek bronztükör vett körül. A szakemberek szerint több személy – férfiak és nők egyaránt – diadémot viseltek, és néhányon a legmagasabb minőségű medálokkal ellátott nyakláncot is találtak, amelyeket valószínűleg a 18. dinasztia idején, Egyiptomban készítettek.