Megtalálták Izland legrégibb graffitijét

A finanszírozás és a helyi támogatás megszerzése után Einarsson 2015-ben visszatért, hogy feltárja a hosszúházat.
A Stöð körzetben, a kelet-izlandi Stöðvarfjörður falu közelében található épület maga is jelentős felfedezésnek számít, mert betekintést engedett Izland korai viking telepeseinek életébe.

Az első izlandi történészek által írt 12. századi könyv, a „Landnámabók” vagy „A letelepedés könyve” ragaszkodott ahhoz, hogy a vikingek legkorábban 870-ben jelentek meg Izlandon. Bár ez a könyv még mindig felbecsülhetetlen értékű beszámolónak számít a korai izlandi történelemről, a régészek úgy vélik, hogy az első betelepülések sokkal korábban történtek, de senki sem biztos a dátumban.

A hosszúház minden bizonnyal korábbi, a kilencedik század előtti időre datálták a radiokarbon és vulkáni hamu elemzése nyomán A régészeti feljegyzések szerint kétszer építették újjá: egyszer a 800-as évek elején, majd a 800-as évek végén. A vikinghajós graffiti követ a hosszúház fala mögött találták meg. Hasonló rajzok nem ritkák Skandináviában, és gyakran találják csontba, fába vagy kőbe faragva.

A céljuk nem világos. A hajók mellett gyakoriak a teljes flottákról, rozmárarcról készült képek, a geometrikus és pornográf ábrázolások. A hosszúházban felfedezett egyéb, köztük ezüst, ólom és arany tárgyak arra utalnak, hogy egy törzsfőnök élhetett ott. A helyszín felmérése alapján további építményeke és egy hajós temetkezés maradványait rejti a föld a környéken.