Történelem
Ebben a neandervölgyiek lehettek az elsők
Korábbi unokatestvéreink intelligenciáját nem szabad alábecsülni
A Tübingeni Egyetem és a németországi Állami Őstörténeti Múzeum, valamint a franciaországi Strasbourgi Egyetem kutatói nemrégiben komplex kémiai elemzést végeztek a nyírfakátrány felhasználásával készült neandervölgyi leleteken, és arra a következtetésre jutottak, hogy nem volt mellékes, hogyan nyerték ki.
A nyírfakátrány egy fekete ragacs, amelyet ősidők óta használnak különféle ragasztó, vízlepergető, sőt antimikrobiális tulajdonságai miatt. Az Európában élő első emberek közül néhányan már az eszközeik részeinek összekötésére használták.
Az anyagot hő segítségével lehet kinyerni a nyírfakéregből, de a tudósok nem értenek egyet abban, hogy a neandervölgyiek szándékosan állították-e elő a kátrányt, vagy egyszerűen csak a meleg, a tűz élvezetének következménye volt.
Egyesek úgy vélik, hogy a fekete kátrány egy szerencsés véletlen, amelyet a neandervölgyiek egyszerűen lekapartak a környező sziklákról, miután elégették a nyírfakérget. Mások szerint a ragadós, vízálló anyagot gondosan készítették egy földalatti kemencében, jóval azelőtt, hogy fajunk megtanulta volna a trükköt.
A nyersanyagokból szándékosan hasznos anyagok lepárlása egy olyan tevékenység, amely megkülönbözteti az emberi intelligenciát a többi fajtól.
Egy németországi régészeti lelőhelyen talált két darab nyírfakátrány elemzése alapján ez a legújabb tanulmány azt állítja, hogy a nyírfakátrány a neandervölgyiek fejlett technológiáját, előrelátó tervezését és kulturális képességét dokumentálhatja.
A leletek kémiájának elemzése arra utal, hogy keletkezésük során oxigénhiányos állapotban voltak. Ezt az állapotot elméletileg többféleképpen is el lehetett érni, ezért a kutatók tesztelték a különböző módszereket.
A módszerek közül kettőnél nyírfakérget égettek a föld felett, míg háromnál egyfajta föld alatti kemencét használtak.
A nyírfakéreg föld feletti elégetése lehetővé tette, hogy a kátrány a szabadban lévő kövek tetején vagy egy pálcikakupolán kondenzálódjon. A föld alatti módszerek lényegében a tekercselt nyírfakéreg tűz alá temetését jelentették.
Végül csak a föld alatt készült nyírfakátrány hordozta ugyanazt a kémiai jegyeket, mint a Németországban talált ősi leletek.
Az eredmények arra utalnak, hogy a neandervölgyi kátrány nem a szabadtéri tüzek véletlen folyamatainak eredménye, hanem egy bonyolult földalatti technika, amelyet gondosan meg kellett tervezni, mivel az eltemetés után már nem lehetett nyomon követni.
Egy ilyen összetett berendezéshez egy speciális receptre lett volna szükség, amelyet pontosan be kellett tartani. A kutatók szerint a gyakorlatot valószínűleg kipróbálás és hiba útján találták ki, és az idő múlásával fokozatos fejlesztések adódtak össze.
Ha a neandervölgyiek valóban készítettek kátrányt már 200 000 évvel ezelőtt is, akkor ez 100 000 évvel megelőzi a Homo sapiens kátránykészítésére vonatkozó bizonyítékokat.
