A régi korok térképei valóban figyelmeztettek a mitikus fenevadakra?

Az „Itt vannak a sárkányok” kifejezés legjelentősebb használata a Hunt–Lenox-földgömbön található, amely a harmadik legrégebbi ismert földgömb, és körülbelül 1508-ból származik. Ázsia keleti partjai mentén a „HIC SVNT DRACONES” felirat szerepel rajta, ami latinul annyit tesz, hogy „Itt vannak a sárkányok”.

Úgy gondolták, hogy ez a kifejezés egyetlen ismert használata, de ugyanezt a feliratot megtalálták a Strucctojás-gömbön is, egy rejtélyes tárgyon, amely 1504 körül készült.

A sárkányok ábrázolása a térképeken valamivel gyakoribb, bár még mindig elég ritka. Ilyen például a Borgia-térkép, egy, valamikor a 15. század elején fémlemezre vésett világtérkép, amelynek peremén, az Ázsiát ábrázoló terület közelében egy sárkány rajza látható.

Egy gyönyörű, 19. századi japán térkép, a Jishin-no-ben, azaz A földrengés története című térképen egy ouroborosz alakú sárkány látható. Ez azonban nagyon eltér az európai térképészetben használt sárkányoktól.

Ennek a kifejezésnek egy másik változata a „Hic sunt leones”, latinból fordítva azt jelenti, hogy „Itt legyenek az oroszlánok”. Gyakoribb azonban, hogy a térképeken a „Terra incognita” felirat szerepel, ami latinul „Ismeretlen földet” jelent.

Hasonlóképpen a középkori és reneszánsz kartográfusok gazdag múltra tekintenek vissza, amikor tengeri szörnyeket firkáltak a térképeikre. Chet Van Duzer kartográfiatörténész a Sea Monsters on Medieval and Renaissance Maps (Tengeri szörnyek a középkori és reneszánsz térképeken) című könyvében áttekinti a mitológiai vízi lények térképeken való feltüntetésének meglepően mély történetét.

Szerinte a múltbeli térképkészítők nem díszítésképpen vagy valamiféle ismeretlen veszély metaforájaként szerepeltették ezeket a vadállatokat. Ehelyett úgy véli, hogy a hajdani térképészek valóban hittek abban, hogy ezek a szörnyek léteztek, és mint minden természeti jellegzetességet, a tervező kötelessége volt, hogy a térképen szerepeltesse őket.

Megjegyzi, hogy a tengeri szörnyek a 16. század végén, a felfedezések korának nyomán kezdenek eltűnni a térképekről. Nemcsak a racionalitás és a tudomány lett az úr, hanem a felfedezők is kezdték megtanulni, hogy ezek a félelmetes állatok csak a rémült tengerészek képzeletében élnek.