Történelem
Furcsa jelek borítják a hárommilliárd éves gömböket, ősi civilizáció alkotásai, vagy csak a természet játszik velünk?
A Klerksdorp-gömbök sokakat elbizonytalanítottak, hogy egy ősi civilizáció nyomai vagy a természet alkotásai?
A Klerksdorp-gömbök furcsa képződmények, amelyeket 3 milliárd éves kőzetben találtak, és első ránézésre megtévesztően olyanok, mintha ősi krikettlabdák lennének, varratszerű vonalakkal a közepükön. Nem csoda, hogy nagyon sok ember egyből ősi idegenekről vagy éppen elfeledett civilizációkról kezdett suttogni velük kapcsolatban.
A Klerksdorp-gömbök a pirofillit nevű ásványban találhatóak, melyet Dél-Afrikában bányásznak. A gömbök különös, mesterségesnek ható megjelenése miatt sokan úgy gondolták, hogy ezeket csak egy fejlett civilizáció vagy akár földönkívüliek készíthették. Az 1980-as években tovább fokozta a rejtélyes tárgy körüli őrületet egy múzeumi vezető, aki azt állította, hogy a gömbök saját maguktól forognak egy rezgésmentes vitrinben.
Az áltudományok hívei számára nem is kellett ennél több. Szerintük ezek megdönthetetlen bizonyítékát jelentik a mesterséges eredetnek. A gömbszerű tárgyakról szóló elméletek 2006-ban végül felkeltették a geológus Bruce Cairncross figyelmét is, aki próbált racionális magyarázatot adni azok eredetére.
Cairncross szerint a gömbök a Dominion-csoport nevű geológiai képződményben találhatóak. Ezek konglomerátumból állnak, amelyre vulkanikus lávarétegek rakódtak. Nagy nyomás és hő hatására a vulkanikus kőzetből olyan pirofillit lett, amely a napvilágra került Klerksdorp-gömböket rejti.
A fellelt formációkat úgynevezett konkrécióknak hívják, azaz olyan gömb vagy ellipszis alakú tárgyak, amelyek a befogadó kőzettől eltérő ásványokból állnak és igen gyakoriak, világszerte több ezret találtak már belőlük.
A gömbök a kőzetben lévő, apró ásványi szemcsék körül alakulnak ki, olyan oldatban, amely vasat, kalciumot és más elemeket tartalmaz. Mivel a gazdakőzet minden irányban egyenletes textúrájú, a konkréció szabadon növekszik minden irányban, így alakítva ki a tökéletes gömb formát. Ha az oldat mozog, vagy az azt körülvevő kőzet nem azonos állagú minden irányban, a forma torzulhat.
A gömbökön látható vonalak a gazdakőzet nyomait hordozzák, amely hosszú idő alatt, rétegről rétegre épült fel, így hozva létre a rétegzett hatást. A furcsa tárgyak állítólagos forgásának rejtélyét a Klerksdorp Múzeum, amelyről a nevüket is kapták, vezetője magyarázta meg:
„Néhány évvel ezelőtt, egy újságíró látogatása során visszahelyeztem a gömböt az eredeti helyére, egy üvegpolcra, ő pedig egyszerűen kiszínezte a dolgokat kicsit, próbálva valami szenzációt kreálni a történethez.”
R. Marx még azt is hozzátette, hogy:
„Formájából adódóan teljesen természetes, ha egy kicsit forog, főként, hogy a közelben zajló bányászati tevékenységek miatt sok apróbb földrengés tapasztalható a környéken.'"
A Klerksdorp-gömbök tehát természetes geológiai képződmények, amelyek a Föld hihetetlenül hosszú történetének tanúi. Bár sokan szeretnének hinni a földönkívüli eredetben vagy az ősi civilizációkban, a tudományos magyarázat sokkal egyszerűbb és helytállóbb. A gömbök a természet csodálatos képességét mutatják be, hogy létrehozzon olyan formákat és struktúrákat, amelyek első pillantásra talán mesterségesnek tűnhetnek.
