2300 éves ollót és rituálisan elpusztított kardot is találtak egy németországi kelta sírban

A sírból további változatos leletek is előkerültek, többek között egy pajzs egy darabja, egy borotva, egy fibula (ruhakapocs), egy övlánc és egy lándzsahegy is. A kutatók ezek alapján arra következtetnek, hogy egykor egy férfit és egy nőt temettek el ide.

A Kr. e. 3–2. században a kontinentális Európában élő kelták elhamvasztották halottaikat, és a hamvakat ingóságaikkal együtt földbe ásott gödrökbe temették.

Második világháborús robbanótesteket keresve, véletlenül bukkantak a sírra. A nagy érdeklődést kiváltó temetkezésben egy tárgy különösen megragadta az ásatást végző régészcsoport figyelmét: egy balkezes olló.

„Az olló különösen jó állapotban maradt fenn” – mondta Martina Pauli, a Bajor Állami Műemlékvédelmi Hivatal régésze. „Az embernek szinte kedve támad elvágni vele valamit. Elképzelhető, hogy egykor kézművesek használták, például bőrfeldolgozásban vagy gyapjúnyírásra.”

Míg a 12 centiméter hosszú olló a mindennapi élet tartozéka volt, Pauli kiemelte, hogy a fegyverzetet minden valószínűség szerint csatában használták. Hozzátette, jellemző, hogy ilyen módon összehajtott kardokat találjanak kelta sírokban.

A temetkezés előtt a kardot felhevítették és összehajtották, így téve használhatatlanná. Eredeti állapotában 76 centiméter hosszú lehetett.

„Különböző értelmezések léteznek erre a gyakorlatra; az egészen hétköznapitól kezdve, miszerint a kard jobb helyen volt a sírban, a kultikus magyarázatokig – mondta Pauli. – A kard használhatatlanná tételére is különféle okaik lehettek: sírrablások megakadályozása vagy a visszajáró holtaktól való félelem.”

„A sírmellékletek magas státuszú elhunytakról árulkodnak, akik mellé ilyen értékes fémtárgyakat temettek. A férfi egykor harcos lehetett, a fegyverek legalábbis erre utalnak. A női sírból származó övlánc egy köntöst vagy más ruhát díszített, a fibula pedig egy köpenyt fogott össze a vállnál.”

A leleteket megőrzésre a műemlékvédelmi hivatalba szállították.