Ez a nő volt Egyiptom első női fáraója

E hatalmas királyok közül Neferusobek volt az első nő, aki az egyiptomi királyságot formális címként vette fel. Hogyan indult el a férfiak által uralt társadalma csúcsára?

Neferusobek a királyi háremben született a 12. dinasztia idején (Kr. e. 1939–1760). Nem világos, hogy pontosan ki volt, de Neferusobek anyja egyike volt annak a több száz nőnek, akik szexuálisan szolgálták a királyt, III. Amenemhatot.
Halála után III. Amenemhat király fia, IV. Amenemhat lépett a trónra, és Neferusobek lett a felesége. Mindössze kilenc év uralkodás után azonban IV. Amenemhat örökös nélkül meghalt.

A 12. dinasztia utódlási válságba került. Amikor a legmagasabb rangú családtag elhunyt, Neferusobek királyként lépett elő, és a III. Amenemhat nagy királytól való származását használta fel uralma igazolására. Az emberiség történetében először egy királyi egyiptomi nő vállalta az ország legmagasabb tisztségét – magát a királyságot – azon egyszerű oknál fogva, hogy nem volt férfi, aki elvállalta volna.

Amikor Neferusobek trónra lépett, hetekig tartó templomi beavatásokon, meditációkon és szertartásokon ment keresztül, amelyek isteni erővel ruházták fel. Azt is megállapították, hogy a királynő nem a megfelelő cím számára; a királynők alárendeltek uralkodójuknak. Mint ilyen, öt királyi nevet kapott, köztük a két föld úrnője és a Re lánya királyi címeket, amelyeket kifejezetten neki nőiesítettek az egyiptomi hieroglifák.
Neferusobek harmadik királyi évében a Nílus folyót szárazság sújtotta, ami Egyiptomot a katasztrófa szélére sodorta, mert elfogyott a termés, és kitört az éhínség.

Államilag ellenőrzött raktárakat nyitott meg az éhező egyiptomiak élelmezésére, felhasználva az évek bőségéből felhalmozott hatalmas vagyont.
A torinói királylista szerint mindössze három év, 10 hónap és 24 nap után Neferusobek uralkodása hirtelen véget ért. Halálával kihalt Egyiptom egyik legnagyobb uralkodócsaládja.

Az egyiptomiak a maguk módján megköszönték Neferusobeknek, amit értük tett: a legtöbb királylistán megőrizték nevét. Nem tekintették eretneknek vagy érdemtelennek a neme miatt. Megvédte földjét a nyomorúság idején, és ezért kitüntetésben részesült.