Történelem
A titokzatos, 1700 éves „sós” múmia hosszú, fehér hajjal
Átszúrt fülében még mindig benne van az arany fülbevaló
Iránban körülbelül 340 km-re Teherántól, a régészek eddig 6 jól megőrzött sóbányát fedeztek fel Cserabadban. Az első „sós” múmiát 1994-ben fedezték fel néhány ősi műalkotással, például vaspengékkel és arany fülbevalókkal együtt.
A sós múmia könnyen felismerhető hosszú haja és fehér szakálla miatt. A férfi állítólag 1700 évvel ezelőtt élt, és 35–40 éves korában halt meg.
A hegy délkeleti oldalán sok sóbánya található, amelyek közül sok az ókor óta működik. Az egyik ilyen bányászati művelet során 1994-ben a bányászok egy feldarabolt fejre bukkantak, amely láthatóan nagyon régi volt. A só kiszárította a fejet, és nagyon jól megőrizte, olyan mértékben, hogy átszúrt fülében még mindig benne volt az arany fülbevaló. A fejnek hosszú haja, szakálla és bajusza volt. A további ásatások során előkerült néhány hiányzó testrész, például egy láb, amelyen még mindig bőrcsizma volt. A kutatócsoport három vaskést, egy gyapjú félnadrágot, egy ezüsttűt, egy hevedert, egy bőrkötél részeit, köszörűkövet, diót, néhány cserépszilánkot, néhány mintás textiltöredéket és néhány törött csontot is talált.
A jól megőrzött múmiák és a bányából előkerült leletek rengeteg információt szolgáltattak a régészeknek és a tudósoknak a bányászokról, étrendjükről, származásukról és magáról a bányászatról. Például az egyik 2200 éves múmia beleiben galandféregpeték voltak, ami azt jelzi, hogy nyers vagy rosszul megsütött húst evett. Ez a parazita első esete az ókori Iránban, és a legkorábbi bizonyíték az ősi bélparazitákra a környéken. Az eredeti sós embernek a szeme körül eltört, és más sérülések keletkeztek, amelyek a fejére mért kemény ütés következtében a halál előtt következtek be. Arany fülbevalója és lenyűgöző bőrcsizmája azt jelzi, hogy valamilyen rangú személy volt. Egy magas rangú személy jelenléte a bányában továbbra is rejtély. Megölhetik és odadobhatják?
Az, hogy ezek az emberek hogyan haltak meg, továbbra is rejtély, de valószínűleg a bányában történt baleset miatt haltak meg. Az elhunyt személyazonossága is rejtély, nem tudjuk, hogy helyiek vagy külföldiek voltak-e, akiket a sóbányába vittek dolgozni.
A bányában felfedezett leletek és a sórétegek vizsgálata alapján a kutatók úgy vélik, hogy a bánya három különböző korszakban működött, és a bányászati gyakorlatokat minden alkalommal másként szervezték meg.
