Az Elsüllyedt Palota nem egy Indiana Jones-rész

A gigantikus Isztambul nemcsak Törökország, hanem a Föld egyik legnépesebb városa is. Lakosságát 15 milliósra – másfél Magyarországnyira – taksálják a hozzá csatlakozó agglomerációs településekkel együtt.

A Nyugatot Kelettel összekötő metropolisz alatt több száz archaikus ciszterna áll mind a mai napig. Egykor esőt gyűjtöttek a víztárolókban, ami a csapadékban szegény vidéken a túlélés eszköze volt. A föld alatt, valamint sziklába is vájták a gyűjtőmedencéket, amelyek falát módszeresen szigetelték, hogy valóban megtartsák az összegyűjtött csapadékot.

Az ókor és középkor határán.

A Hagia Sophia székesegyháztól mindössze 150 métert kell sétálnunk az „Elsüllyedt Palotához”. A bizánci építészet eredménye a Bazilika Ciszterna, amely az egyik legnagyobb a több száz (!) régi ciszterna közül, amelyek Isztambul városa alatt fekszenek.

A több mint négyezer évig tartó ókor végét természetesen nem lehet egyetlen napra vagy évre tenni, de a történészek hagyományosan a Nyugat-római Birodalom 476-os bukásához kapcsolják. A Kelet-római Birodalom, azaz Konstantinápoly felemelkedése ezzel vette kezdetét, a birodalom legnagyobb kiterjedését 555-ben érte el. A több mint ezer évig álló birodalom ezen nagy korszakában épült a Bazilika Ciszterna is, amelyet a nagy császár, I. Justinianus bizánci uralkodó építtetett 532-ben. Ma csak kevés vizet tartanak benne, hogy meg tudják nyitni a nyilvánosság előtt.

Történelmi szövegek tanúsága szerint a ciszterna építésében hétezer rabszolga vett részt. A terem 143 méter hosszú és 54 méter széles, és 336 márványoszlop tartja, amelyek nyolc méternél is magasabbra nyúlnak. Fantasztikus belegondolni, ahogyan az ókori viaduktokon bevezették a vizet a tározóba, és hogy már ekkor ismertek és használtak olyan vízálló maltert, amellyel be lehetett vonni a medencét.

Miért Bazilika Ciszterna?

Ezt a földalatti ciszternát – görögül kinsterne (κινστέρνη) – azért nevezték bazilikának, mert Konstantinápoly első dombján kapott helyet, ahol a ciszterna építése előtt egy nagy bazilika állt a 3. és 4. század között. A Kelet-római Birodalom bazilikáit ne úgy képzeljük, mint a maiakat: ókori szövegek szerint oszlopcsarnokok által körülvett kertek is voltak benne, kilátással az Hagia Sophiára.

Cirka 1500 évvel ezelőtt a ciszterna szűrt vizet adó rendszert biztosított a Konstantinápolyi Nagy Palota és más fontos konstantinápolyi épületek számára, és egészen a modern időkig funkcionált is ebben a szerepben.