A CT-vizsgálat 49 amulettet tár fel az ókori egyiptomi múmiában

Az „Aranyfiú” múmiája Kr. e. 332–330-ból származik, és a régészek 1916-ban fedezték fel Nag el-Hassayban, Dél-Egyiptomban. A múmiát a kairói Egyiptomi Múzeum alagsorában helyezték el, ahol eddig nem vizsgálták.
A CT-vizsgálat kimutatta, hogy a múmiát két koporsóba fektették: egy görög feliratos külső koporsóba és egy belső fa szarkofágba. A szíven kívül a zsigereket egy bemetszéssel távolították el, míg az agyat az orron keresztül távolították el, és gyantával helyettesítették.

Belül egy aranyozott fejálarcot helyeztek a fejre, míg a lábra egy szandált helyeztek, és páfrányokkal koszorúzták. A szandál valószínűleg arra szolgált, hogy a fiú kisétálhasson a koporsóból. Az ókori egyiptomiaknál a „Halottak könyve” rituáléja szerint az elhunytnak fehér szandált kellett viselnie, hogy jámbor és tiszta legyen, mielőtt felolvassa a verseket” – mondta Dr. Sahar Saleem, az egyiptomi Kairói Egyetem Orvostudományi Karának munkatársa.

Az „Aranyfiút” 48, amulettel temették el, hogy elősegítsék testi feltámadását. Az amulettek három oszlopban kerültek elhelyezésre a burkolatok redői között és a múmia testüregében.

Ezek közé tartozik a Hórusz szeme, a szkarabeusz, a horizont akhet amulettje, a placenta, az Ízisz csomója és mások. Sok aranyból, míg néhány féldrágakövekből, égetett agyagból vagy fajanszból készült.

Arany nyelvlevelet is helyeztek a száj belsejébe, hogy az „Aranyfiú” beszélni tudjon a túlvilágon, míg egy kétujjas amulettet helyeztek a pénisze mellé, hogy megvédje a balzsamozó bemetszést.

A CT-vizsgálatok azt is kimutatták, hogy az „Aranyfiú” 128 cm magas volt, nem volt körülmetélve.. A csontösszeolvadás mértéke és a ki nem tört bölcsességfogak alapján a becslések szerint a fiú 14 és 15 év közötti lehetett.