Történelem
Egy sorsdöntő baleset
A Hitler-ellenességéről közismert, angolul jól beszélő és és kiterjedt angolszász kapcsolatokkal rendelkező Horthy István 1904. december 9-én született Pulában, ahol tengerésztiszt apja, Horthy Miklós szolgált. 1928-ban végezte el a budapesti műszaki egyetem gépészmérnöki karát, majd a Weiss Manfréd-gyár repülőmotor-osztályán helyezkedett el. 1929-ben amerikai tanulmányutat tett, a Ford-autógyárban munkásként, később tervezőmérnökként dolgozott.
Hazatérve a MÁVAG-ban lett főmérnök, a vállalat igazgatója, majd főigazgatója, részt vett a legendás 424-es gőzmozdony tervezésében. 1940 júniusában a MÁV elnöke lett, és bekerült a felsőházba.
Kiváló sportember és szenvedélyes repülő volt, pilótaképesítését diplomájával egy időben szerezte meg. 1939-ben egyedül repült Budaörsről az indiai Bombaybe (Mumbai), 1940 nyarán tett észak-afrikai és közel-keleti nászútján is ő vezette a repülőgépet.
Sokáig nem vett részt a nagypolitikában, személye a második világháborúba való belépés után került előtérbe, amikor a hetvenen túl járó kormányzó egyre erőteljesebben vetette fel az utódlás kérdését, világossá téve: erre idősebb fiát tartja alkalmasnak.
A kormányzóhelyettesi tisztséget létrehozó törvényt 1942. február 15-én hirdették ki, négy nappal később a képviselők „közfelkiáltással” megválasztották a tisztségre Horthy Istvánt. A kormányzó március elején menesztette az országot háborúba vivő Bárdossy László miniszterelnököt, és helyére az angolszász hatalmakkal béketapogatózásba kezdő Kállay Miklóst nevezte ki.
Amikor megindult a magyar 2. hadsereg a szovjet frontra, Horthy István nem helyeselte az akciót, de mivel osztozni akart a katonák sorsában, tartalékos főhadnagyként velük tartott. A fronton kivételezést nem kért és nem kapott, vadászpilótaként felderítő- és bombázógépeket kísért. Huszonnégy harci bevetésen volt túl, amikor 1942. augusztus 20-án hajnalban Nemeslaki Zoltán őrmesterrel egy magyar felderítőgép kísérésére indultak.
A kormányzóhelyettes Héja típusú gépe hajnali öt óra hét perckor egy Alekszejevka nevű orosz kisváros mellett lezuhant, Horthy István a balesetben életét vesztette.
A katasztrófát követő vizsgálat után holttestét hazahozták és Kenderesen temették el.
A hivatalos vizsgálat szerint baleset történt, de sok szóbeszéd is szárnyra kapott. Sokan szabotázsról beszéltek/beszélnek, maga Horthy Miklós úgy vélekedett emlékirataiban, hogy fia a németek által szervezett merénylet áldozata lett, de ezt még felesége sem hitte el annak ellenére, hogy tudott arról, a németek lehallgatták a férjével folytatott utolsó beszélgetését, amelyben a kiugrási lehetőségekről beszéltek.
A vadászgép maradványait 2012 nyarán találta meg egy magyar és orosz kutatókból álló expedíció, és a roncsok egy része 2013-ban visszakerült Magyarországra. Ezek vizsgálata is azt támasztja alá, hogy valóban baleset történt: a gép a háromszáz méteres magasságban végrehajtott, erősen szűkített fordulóban dugóhúzóba került, és a földbe csapódott. A tragédiát több jelentéktelen, külön-külön kivédhető körülmény okozta, amelyek azonban együtt már megoldhatatlan helyzetet eredményeztek.
A Héja-gépekbe utólag építettek be páncéllemezt a pilótaülés mögé, amitől a repülőtest „farhéz” lett, és mivel a kormányfelület is kicsi volt a légcsavar tömegéhez képest, duplán hajlamos volt a dugóhúzóba kerülésre. A pilóta szervezetét eszméletvesztéshez vezető túlterhelés érhette, ez ma is sok légi baleset oka.
Az 1942. évi XX. törvénycikk megörökítette a kormányzóhelyettes emlékét, de az utódlás kérdése nyitva maradt. Magyarország német megszállása, majd az 1944. október 15-i kiugrási kísérlet kudarca után Horthy Miklós lemondott, a hatalmat a nyilasok vették át.
A baleset után keletkezett és azóta is előkerülő legendákat táplálhatja, hogy Teleki Pál miniszterelnök és Horthy István kormányzóhelyettes hirtelen halálával két háború- és németellenes politikust vesztett el Magyarország, akik talán segíthettek volna abban, hogy az ország sorsa másképp alakuljon.
