Tech

Nem minden deepfake, ami nem tetszik

Figyelmeztet az NMHH

Már annak a tudata is kárt okoz, hogy létezik a deepfake-jelenség, hiszen emiatt sokan utasítanak el egy számukra kényelmetlen álláspontot azzal, hogy az nem a valóság része, hanem csak manipuláció. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) deepfake-kel foglalkozó podcastsorozatának harmadik epizódja a mesterséges intelligencia sötét oldalának is nevezett technológia újabb aspektusait tárja fel – közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága kedden az MTI-vel.

Nem minden deepfake, ami nem tetszik
A deepfake a hazugságot lényegesen megkönnyítette, hiszen a mesterséges intelligencia-alkalmazások használatához nem kell szakértelem
Fotó: AFP/Science Photo Library/Design Cells

„Ma azzal kecsegtet az oktatás, hogy Schlachta Margittal beszélgethetek, vagy Szent László királyunkkal együtt lovagolhatok. Az a kérdés, hogy ez jó vagy sem?” – veti fel az NMHH Podcast deepfake-kel foglalkozó sorozatának 3. adásában Aczél Petra kommunikációkutató, nyelvész.

Miközben azt reméljük, hogy az okos eszközök közelebb hozzák a múltat, a természetet vagy éppen az emberi test titkait a gyerekekhez, valójában egyre távolabb kerülnek a valódi megismeréstől – véli Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora.

Adódik a kérdés: a tanuláshoz mennyiben van szükség az elvonatkoztatás képességére? Ki lehet-e iktatni az oktatásból az absztrakciót vagy az elvont gondolkodást, ami nélkül nincs fogalmi tanulás? Ezekre a kérdésekre is keresi a választ a műsor, amelyben Rab Árpád, az NMHH innovációs laborvezetője hozzáteszi: manipuláció mindig is létezett, a deepfake azonban a hazugságot lényegesen megkönnyítette, hiszen a mesterséges intelligencia-alkalmazások használatához nem kell szakértelem.

Ugyanakkor éppen ez csillantja fel annak a reményét, hogy az MI az emberi értékeket tolja előtérbe hosszú távon, hiszen az a technika, amihez mindenki hozzáfér, elértéktelenedik – írták a közleményben.

A podcastadás a technológia által ránk zúdított információdömpingre, az agy túlingerelt állapotára is reflektálva állítja, hogy az emberi agynak szüksége van az üresjáratokra is. Olyan időszakokra, amikor valaki csak képzeleg, és nem más képzeleg helyette, amikor az ember nem valami előtt ül, és nem kívülről mozgatja egy impulzus. Hol vannak már a vándorok, akik csak sétálnak, és a csillagokat nézik? – idézi az adásban Milan Kundera gondolatait Aczél Petra.

Az NMHH Podcast deepfake-kel foglalkozó adásai kétheti rendszerességgel kerülnek fel a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság YouTube-, Spotify- és Apple Podcasts-csatornáira.

A sorozat következő, negyedik adása a technológia szerethetőbb, szórakoztató oldalával foglalkozik Cserey György, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai kar dékánja és Papp László programtervező matematikus közreműködésével.

Az NMHH podcast új epizódja elérhetőek a https://youtu.be/vdn1ienR-0k, a https://open.spotify.com/episode/7bnvrBq0b7poOb3oDRQKRe?si=5-SkKHqzQtKc_1qTUdaSnQ és a https://podcasts.apple.com/us/podcast/nmhh-podcast/id1754500249?i=1000736077134 linken.

Kapcsolódó írásaink