Tech

Bírói ítéletet kapott a ChatGPT

Nincs dalszöveg engedély nélkül!

A müncheni tartományi bíróság kedden hozott, még nem jogerős ítéletében megállapította, hogy az amerikai OpenAI mesterséges intelligencia-fejlesztő vállalat megsértette a német szerzői jogot azáltal, hogy dal­szövegeket használt fel és idézett engedély nélkül ChatGPT szolgáltatása nyelvi modelljének a betanítására.

Bírói ítéletet kapott a ChatGPT
Képünk illusztráció
Fotó: AFP/NurPhoto/Jaap Arriens

A felperes, a német zeneműkiadók és szerzők jogait képviselő GEMA szerint az OpenAI rendszere kilenc ismert dal szövegeit használta fel a modell betanításához, illetve azokat a felhasználói kérdésekre válaszul részben vagy egészben vissza is adta.

Az OpenAI a per során arra hivatkozott, hogy a GEMA félreérti a ChatGPT működését, mivel a modell nem tárol konkrét szövegeket, hanem statisztikai minták alapján generál új tartalmakat.

A tárgyalást vezető bíró, Elke Schwager elmondta: a bíróság „lényegében” a GEMA érvelését fogadta el, kimondva, hogy a dalszövegek ilyetén módon történő felhasználása jogosulatlan többszörözésnek és nyilvános közlésnek minősül.

A testület szerint az a tény, hogy a ChatGPT az eredeti dalszövegeket részben szó szerint képes visszaadni, bizonyítja, hogy azokat a rendszer „memorizálta”, vagyis tárolta. A véletlenszerű egyezés lehetőségét a bíróság kizárta.

Az ítélet értelmében az OpenAI-nak tartózkodnia kell a jogvédett dalszövegek tárolásától és megjelenítésétől, kártérítést kell fizetnie, továbbá tájékoztatást kell adnia a felhasználás mértékéről és az abból származó bevételekről.

A GEMA közlése szerint ez volt az első ilyen típusú eljárás Európában, amelyben a generatív mesterséges intelligencia szerzői jogi felelőssége került bírósági vizsgálat alá. A szervezet célja egy licencrendszer kialakítása, amely alapján az MI-fejlesztők díjat fizetnének a zeneművek felhasználásáért. A döntés – amennyiben a magasabb fokú bíróságok is helyben hagyják – precedensértékű lehet, és túlmutathat a dalszövegek ügyén.

Silke von Lewinski, a Max-Planck-Institut für Innovation und Wettbewerb szakértője a döntés előtt úgy nyilatkozott, hogy az ügy „alapvető jelentőségű minden olyan műre nézve, amelyet generatív mesterséges intelligenciák felhasználnak – legyen szó irodalomról, zenéről, vizuális művészetről vagy fotográfiáról.” Véleménye szerint, ha a GEMA a további jogi szinteken is sikerrel jár, az a jövőben „a kreatív ipar és a technológiai vállalatok közti hatalmi egyensúlyt a szerzők és jogtulajdonosok javára billentheti el”, mivel minden jövőbeli MI-felhasználáshoz előzetes engedély és díjfizetés válna szükségessé.

Kapcsolódó írásaink