Tech
A mesterséges intelligencia „issza” a vizünket
Rávilágít a környezeti hatásvizsgálat fontosságára

A szakértők becslése szerint egy nagy adatközpont akár napi 5 millió gallon vizet is felhasználhat – ez egy több tízezer lakosú kisváros szükségletével egyenértékű.
2027-re a mesterséges intelligencia szektor önmagában várhatóan évi 4 és 6,6 milliárd köbméter közötti vizet fog fogyasztani – ez a mennyiség egy kis ország éves szükségletével vetekszik. Ez komoly nyomást gyakorol a helyi vízkészletekre, különösen a fokozódó aszályok közepette. Ennek eredményeként egyre súlyosbodnak a konfliktusok a helyi lakosokkal és a gazdálkodókkal, akik ivóvízhiánnyal küzdenek.
A vállalatok azt ígérik, hogy 2030-ra elérik a „vízsemlegességet”, de a kritikusok rámutatnak, hogy ezt gyakran ellentételezésekkel érik el, például kezelt szennyvíz vásárlásával vagy a problémás területeken kívüli vízprojektekbe való befektetéssel. Ez nem oldja meg a helyi problémákat, és nem oldja meg az egyes közösségek hiányát.
A növekvő elégedetlenségre válaszul egyes adatközpontok léghűtéses technológiákra vagy zárt hurkú vízrendszerekre váltanak, amelyek jelentősen csökkenthetik a vízbevitelt.
A probléma kormányzati szinten is elkezdett figyelmet kapni. Az Egyesült Államokbeli Virginia állam fontolgatja egy olyan törvény elfogadását, amely előírná az adatközpontok számára a vízfogyasztási adatok közzétételét. Ez fontos lépés lehet a nagyobb átláthatóság és a helyi lakosok védelme felé.
A mesterséges intelligencia természeti erőforrásokra nehezedő növekvő nyomása rávilágít a környezeti hatásvizsgálat fontosságára új adatközpontok építése előtt. Átfogó infrastruktúra-stratégiára van szükség, amely figyelembe veszi az ökoszisztémák fenntarthatóságát és a helyi közösségek érdekeit - írta meg a Gismeteo.