Rengeteg hamis információt közölnek az AI-keresők

A mesterséges intelligencia rohamos fejlődése egyre inkább befolyásolja mindennapi életünket, különösen az online keresések világában. Az AI-alapú keresőmotorok célja, hogy gyorsan és hatékonyan válaszoljanak a felhasználók kérdéseire, de egy friss tanulmány szerint ezek a rendszerek gyakran hamis információkat közölnek. A kutatás rámutatott, hogy az AI-keresők átlagosan hatvanszázalékos arányban hivatkoznak helytelen forrásokra, így potenciálisan félretájékoztatják a felhasználókat.

A vizsgálat több népszerű mesterségesintelligencia-alapú keresőmotort is elemzett, ezek alapján úgy tűnik, hogy a Perplexitiy volt a legmegbízhatóbb, a viszonylag szerény, 37 százalékos hibaarányával. Őt a ChatGPT követte már jelentősebb, 67 százalékkal, a sort pedig a Gemini és a Grok zárta kilencven százalék feletti hibaaránnyal, de azt is meg kell itt jegyezni, hogy a Microsoft Copilotja ugyan a középmezőnyben zárt, de csak azért volt olyan kevés a tévedése, mert a kérdések több mint felére egyáltalán nem válaszolt. Igy joggal mondhatja az utolsókra, hogy „ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna”.

A többi keresőmotor ugyanis egy közös hibát követett el: ha nem találtak megbízható forrást, akkor ahelyett, hogy visszautasították volna a válaszadást, kitaláltak információkat. Ez az úgynevezett konfabuláció, amely során az AI olyan adatokat generál, amelyek valósnak tűnnek, de valójában nem léteznek.

A mesterségesintelligencia-alapú keresőmotorok úgy működnek, hogy nagy mennyiségű adatot dolgoznak fel, és tanulnak belőlük. Azonban ezek az algoritmusok:

• Nem mindig tudják felismerni, hogy egy forrás megbízható-e vagy sem;
• Gyakran nem tudnak különbséget tenni a vélemény és a tény között;
• Nem ellenőrzik aktívan, hogy az általuk közölt információ valós-e.

Míg a hagyományos keresőmotorok (például a Google) linkeket és forrásokat ajánlanak fel, az AI-keresők közvetlen válaszokat adnak, amelyek elsőre megbízhatónak tűnhetnek, de valójában tévesek is lehetnek.