Új kihívások elé állítja az oktatókat is a ChatGPT – INTERJÚ

– Minek köszönheti a hatalmas érdeklődést a ChatGP? Miért ennyire érdekes az emberek számára?

– Az elmúlt néhány hónapban a ChatGPT az egyik legismertebb, a mesterséges intelligenciát is használó nyelvi modellé vált, 2023 januárjára már százmilliónál is több felhasználóval rendelkezett. A robbanásszerűen növekvő népszerűségét minden bizonnyal annak köszönheti, hogy először nyitottak meg a nagyközönség előtt egy olyan platformot, amelyen a használói egy „robottal” tudnak beszélgetni, változatos témakörökben, műfajok széles skáláján.

Ráadásul a gépi beszélgetőpartner képes az adott beszélgetésben az emberi reakciók, kérések alapján a válaszai további pontosítására, kiegészítésére is. Ami emellett még különösen izgalmas, hogy különböző műfajokban és hangnemekben (például esszé, szakértői vélemény, vers, hír, értekezés) is képes szövegalkotásra a rendszer, szakszóval LLM, azaz large language model, vagyis nagy nyelvi modell.

– Régen is voltak chatrobotok, sőt most is vannak (telekommunikációs cégeknél például). Miért ekkora a hírverés körülötte?

– A céges chatrobotok, amelyek az ügyintézésben segítenek, megadott témakörökben, vezetett, előre programozott útvonalon képesek az ügyféllel írásban vagy hangalapon kommunikálni. A ChatGPT és a hozzá hasonló rendszerek esetén nincs ilyen tematikus megkötöttség. A felhasználó szabadon választhat témákat a sport, a tudomány, a jog, a kultúra stb. területeiről.

A rendszer a világhálón megtalálható információk széles körét használja a válaszadáshoz, és a korábbi Google-találatokkal szemben nem az eredeti dokumentumok listáját adja a felhasználónak, hanem egy a forrásokból összeállított, kész, összefüggő szöveget. A szakértők biztosak abban, hogy ez a technológia át fogja alakítani az internetes keresések módját (és vezető platformjait).

– Segíthet az oktatásban is a mesterséges intelligencia? Új módszertanra lesz szükség? Elvégre önmagától képes a ChatGP fogalmazásokat, elemzéseket is megírni.

– Igen, segíthet is – de új kihívásokat is támaszt az oktatókkal, tanárokkal szemben. Ez a technológia minden bizonnyal meg fogja változtatni az iskolai számonkérések rendszerét – és például (ha megmarad ez a műfaj) az otthon megírt esszékhez kiegészítő számonkérés, azaz a beadandóban leírtak órai ellenőrzése is társulni fog.

Egyáltalán nem tartom elképzelhetetlennek, hogy a diákok próbálkoznak és próbálkozni is fognak a könnyebb, egyszerűbbnek tűnő megoldásokkal, akár a gépi szöveggenerálással egy nehezen készülő iskolai dolgozat kapcsán. Talán arról a nem mindig kimondott, nem feltétlenül explicit, de szerintem legfontosabb célról feledkeznek el eközben, hogy ideális esetben a szövegalkotás közben tanulás (akár a szakdolgozat elkészítése) nem kizárólag a szöveggyártásról és a végeredményről szól, hanem a hallgatók speciális készségeit fejleszti: többek között a forráskritikát, az absztrahálást, a különböző vélemények ütköztetésének a készségét, a tudományos stílus elsajátítását, a kutatásmódszertani magabiztosságot, az önállóságot.

Ha a szöveggyártást elvégzi a hallgató helyett a gép, akkor mindezek a diák számára kimaradnak. Márpedig ezek a munkaerőpiacon nélkülözhetetlen készségek – akkor is, ha a mesterséges intelligenciával fogunk együtt dolgozni hosszabb távon, de akkor is, ha nem.

– Más területeken is előfordulhat a plágium?

– A ChatGPT nem plagizál, hiszen nem kopíroz, nem másol szolgai módon szövegeket, hanem dokumentumok millióiból készít új szöveget. Éppen ezért különösen nehéz a felismerése. Már fejlesztik a szoftveres felderítési lehetőségeket, amelyekkel detektálni lehet, hogy mesterséges intelligencia írta-e a szöveget (hasonlóképpen, amint a Photoshoppal módosított képeket is szoftverrel lehet ellenőrizni, hogy milyen digitális nyomai maradtak a képen a szerkesztésnek). De a detektálás még bőven a fejlesztési fázisban tart.

Jogi és etikai kérdések is felmerülnek a tenyésztett szövegek kapcsán: többek között vajon kié a végleges szöveg? Aki a megfelelő kérdéseket feltette a chatbotszerű AI-nak vagy aki a kiinduló, mintaként használt eredeti szövegeket megalkotta? Nincsenek erre egyelőre megnyugtató válaszaink: sem az AI-etika, sem pedig a jog nem tud egyelőre az űrversenyhez hasonlító tempójú technológiai fejlődéssel lépést tartani és azonnali válaszokat adni.

– Az MI-nek köszönhetően megváltozhatnak a munkahelyek. Számítani kell tömeges elbocsátásokra?

– Abban biztos vagyok, hogy – akárcsak a vizuális területeken a képalkotó mesterséges intelligenciával kapcsolatban – a szövegekkel foglalkozó munkakörökben dolgozók nem maradhatnak semlegesek a szövegtenyésztő alkalmazásokkal szemben. Három stratégia lehetséges itt: az egyik a teljes tiltás vagy elzárkózás, vagyis bizonyos helyeken megtiltják majd az így készített szövegek alkalmazását.

A másik a kritika nélküli használat: minden bizonnyal lesznek olyanok, akik a könnyen elérhető eredmény érdekében különösebb fenntartások nélkül fogják használni ezeket az alkalmazásokat. A harmadik megoldás pedig az, ha bizonyos tevékenységekben megfelelőnek tartjuk a gép által generált, akár sablonszövegeket (ismétlődő mintázatokra épülő pénzügyi és sporttudósítások már most is készülnek az AI segítségével), ehhez megtanuljuk a megfelelő kiinduló parancsok (úgynevezett promptok) használatát, de az eredményt szigorúan ellenőrizzük tartalmi és nyelvi szempontból, és a más céllal készült szövegalkotó munkákat pedig az emberi alkotásra bízunk.

– Az internetes csalások már eleve gyakoriak. A mesterséges intelligenciával ez még gyakoribbá válhat?

– Ami különösen aggasztó lehet – akár szakdolgozatról, akár sajtóbeli tudósításról, akár kimutatásról beszélünk –, az a konfabuláció, amire az AI képes. Teljesen valótlan adatokat is valós információként, tényként állít be a tenyésztett szövegekben. Az, aki ezeknek nem jár utána, könnyedén megtévesztések áldozata lehet. Ugyan nagyon meggyőző a gyorsasága, a stílusimitáló képessége, ám egyelőre nem megbízható az AI szöveggeneráló. Minden bizonnyal ebben is lesznek fejlesztések, de most még ebből a szempontból is óvatosnak érdemes lenni a szövegtenyésztéssel.

Emellé tegyük azt hozzá, hogy ha kiegészítjük a ChatGPT alkotta szövegeket például a Midjourney képalkotó képességével, és valamelyik hangklónozó alkalmazás, mondjuk a Google AudioLM hangmásolásával, akkor létrehozhatja az AI bárki, az eredetivel megtévesztő módon egyező digitális hasonmását, aki (vagy amely?) úgy néz ki, olyan stílusban és olyan hangon beszél, mint a valódi személy.

A valóságostól megkülönböztethetetlen, AI generálta küllem és beszéd révén az eszköz hozzájárulhat félrevezető, megtévesztő információk terjesztéséhez, a rossz szándékú megszemélyesítéshez is (szaknyelven ez a spoofing). A test fokozott digitalizációja révén (hangazonosító megadása, publikus közösségimédia-profilok használatával) viszonylag könnyedén utánozható bárki digitális identitása.