Horror a Himalájában

Az évszaktól és az időjárástól függően a Roopkund-tó, amely az év nagy részében be van fagyva, kitágul és zsugorodik – írta a Promotions.hu. Csak akkor láthatók a csontvázak, amikor a hó elolvad, néha még hús is van rajtuk. Becslések szerint a mai napig 600–800 ember csontvázát találták itt. A turisztikai promóciókban az önkormányzat „rejtélyes tóként” írja le – olvasható a portálon.

Több mint fél évszázada antropológusok és tudósok tanulmányozták a maradványokat, és számos kérdés merült fel a halottakkal teli tó kapcsán.

Kiemelték, egy régi elmélet a maradványokat egy indiai királyhoz, feleségéhez és kísérőikhez köti, akiket egy szörnyű hóvihar pusztított el. Van olyan elmélet, miszerint a maradványok egy része indiai katonáktól származik, akik 1841-ben megpróbáltak betörni Tibetbe, de visszaverték őket. Ezután több mint hetvenen kényszerültek arra, hogy hazataláljanak a Himalája felett, és útközben meghaltak.

Egy további elmélet szerint egy „temető” lehetett, ahol a járvány áldozatait temették el – fűzték hozzá.

Szakértők genetikailag elemezték, és szén-dioxid-keltezték a tónál talált 38 testet, köztük 15 nő maradványait – némelyikük körülbelül 1200 évre nyúlik vissza. Megállapították, hogy a halottak genetikailag változatosak voltak, és halálukat időben akár ezer év is elválasztotta egymástól. Ez felborít minden olyan magyarázatot, amely egyetlen katasztrofális eseményhez köti a halottakat.

„Még mindig nem világos, hogy mi történt a Roopkund-tónál, de most már biztosak lehetünk abban, hogy ezeknek az egyéneknek a halálát nem lehet egyetlen eseménnyel magyarázni.”

Megjegyezték, egy genetikai tanulmány megállapította, hogy a halottak többféle népből álltak: az emberek egyik csoportjának genetikája hasonló volt a mai emberekéhez, akik Dél-Ázsiában élnek, míg a másik „szorosan kapcsolódik” a mai Európában élő emberekhez, különösen a görög Kréta szigetén élőkhöz.

Ezenkívül a Dél-Ázsiából érkező emberek „úgy tűnik, hogy nem ugyanabból a népcsoportból származnak”.