ÉS AKKOR 97. – Fent és lent között
ĀVolt egy igen hosszú közös utunk. Zalaegerszegen kérték fel egy előadásra, azt mondta, rendben, de előbb Makón van dolgom. Ekkoriban építették a Hagymatikumot
ĀVolt egy igen hosszú közös utunk. Zalaegerszegen kérték fel egy előadásra, azt mondta, rendben, de előbb Makón van dolgom. Ekkoriban építették a Hagymatikumot
ĀBalogh János professzor több évtizedes gyűjtőmunkával hozta létre Budapesten a világ legnagyobb atkagyűjteményét
ĀInterjú Csáji László Koppánnyal, az MMA MMKI igazgatójával
ĀA Magyar Művészeti Akadémia Budán, a Makovecz Imre vezette MAKONA építésziroda földszintjén volt
ĀA Nemzeti Egységmozgalom legfőbb támogatója Balogh Gyula, az akkor már kisgazdapárti színekben versenyző gyümölcs-zöldség milliárdos volt
ĀTanácskoztak az erdélyi munkacsoportról és az Építészeti Központról
ĀA kormányfő szavai szerint Makó Makovecz Imre hagyatéka, és a Hagymatikum érdemes arra, hogy az egész világból mindenhonnan a csodájára járjanak
ĀA Hagyományok Házában november 20-án zárul az októberben kezdődött, határokon átívelő programsorozat
ĀEmlékezünk-e azokra, akik nem is oly rég előrevetítették, mondhatjuk, megjósolták mindazt, ami reánk vár a történelem egyre zavarosabb képet mutató színpadán?
ĀAz élet egy kabaré, szól a híres film még híresebb betétdala. S aki a dalt eszembe juttatta, nem volt más, mint egy budapesti taxisofőr
ĀAz építész szerint a megtörtént helyett érvényesülni kell hagyni a megtörténhetett volna világát. Erhardt Gábor jó házakat akar tervezni és ezzel emelni az épített környezet átlagszínvonalát
ĀHorváth László, a Fonó Budai Zeneház igazgatója szerint az ötvenéves táncházi mozgalmat nem kell félteni a fiataloktól
ĀKravár Ágnes építésszel a szakma kihívásairól, és arról, hogy miért csodálatos város Budapest?
ĀIdén nyolcadik alkalommal emlékeznek meg az elhunyt zenészről
ĀCsaknem ötven tabló a kerítésen
ĀAz Magyar Művészeti Akadémia alapítója
ĀErhardt Gábor Pro Architectura díjas építész: A Makovecz Imre által tervezett Stephaneum épületét a kultúrtörténet meghatározó mérföldkövének tekintem
ĀA Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Csengerben adták át a Kossuth-díjas magyar építész stílusában épült, róla elnevezett buszpályaudvart