Idén is megünneplik a Dunavirágzást Verőcén
ĀVajon kik lehetnek a "vizeink szőrös mérnökei"?
ĀVajon kik lehetnek a "vizeink szőrös mérnökei"?
ĀSZOBAKATEDRA. Az olvasói szokások – Nemes Nagy Ágnes esszéje címében az „olvasási módok” – az író emberről is majdnem annyit árulnak el, mint írási szokásai és módjai
ĀSZOBAKATEDRA. Mára nem az európai ethoszból, az értékrend egészének alapját képező erkölcsi magatartásból ábrándultam ki, hanem azt kezdem megkérdőjelezni, hogy annak az Európának, amilyennek ma látjuk az öreg kontinenst, van-e egyáltalán ethosza
ĀNincs olyan retesz a világban, amit a szépség ne tudna kinyitni. Számtalan megjelenési formája van. Nézőpont kérdése, hogy mire állítjuk be a szemünket, a tudatunkat
ĀEperjes Károly verseket mond a Dunakanyar egyik kis falujában, a Déryné- program keretében. Ez azonban így nem pontos megfogalmazás, mert valamit másképpen hallunk, mint amit megszoktunk
ĀAz angol költő művének egyetlen olyan teljes fordítása, amelyet jelentős XX. századi magyar költő készített
ĀA sétatéri színház produkciói mellett Szilágyi Enikő vendégelőadását is megtekintheti a közönség
ĀSZOBAKATEDRA. Georg Simmel állítja Firenzéről, hogy itt értjük meg, miért ebben a városban született a reneszánsz, mely először érzékelte: minden szépség és jelentés, amit a művészet keres
ĀSZOBAKATEDRA Az elefántcsonttorony képe először a bibliai Énekek énekében tűnt föl a menyasszony nyakának kivételes szépségét leíró érzékletes hasonlatként
ĀSZOBAKATEDRA. A címbeli kérdés a jelenre vonatkozik, s a japán műfaj elé tehetnénk a „magyar” jelzőt is, térben és időben elhelyezve a választ, mely legkurtábban így fogalmazható meg: mert rövid
ĀÜltem egy könyv bemutatóján száz sebész között a rektori hivatal Semmelweis-termében és eszembe jutott Kosztolányi Dezső megrendítő vallomása, amelyet másfél évvel a halála előtt vetett papírra
ĀSZOBAKATEDRA. A nyelvnek is van élete – a szavak titkos életéről egy spanyol filmdráma is készült 2005-ben; aztán a biopoétika nevű irodalomtudományi irányzat a test vagy a természet nyelvi jellegű viselkedését vizsgálja
ĀSZOBAKATEDRA. Vajon tudnak-e egymásról a versek? Igaz, hogy a legtöbbjük hosszú évek óta ott van a másik közelében, csupán a borítók és kötések választják el őket. Miért ne tudnának?
ĀKosztolányi kihúzott egy szál fehér szegfűt a vázából, és fekete zakójára tűzte. Fehér csokornyakkendőben feszített
ĀSZOBAKATEDRA. A „homo politicus” költő nem feltétlenül politikus, noha nemcsak irodalmi, de közéleti szerepet is vállal (illetve néha parlamenti képviselői munkát)
ĀA nyakkendő barátja voltam, vagyok és maradok. Örömmel tapasztaltam, hogy Amerikától ezt is átvettük (a jót nem szégyen)
Ā„Írónak érezte magát, csak írónak, nem vágyott az embereket boldogítani, sem megváltoztatni, nem akart egyebet, mint kifejezni magát” – írta Schöpflin Aladár a nyolcvanöt évvel ezelőtt elhunyt Kosztolányi Dezsőről
ĀMagyar klasszikusok modern szemmel. Az ifjúság ösztönei azt súgják, hogy papírsárkány módjára törjenek az ég felé, a korlátokkal csak később szembesülnek