Rákospalotai Panteon 2. – Egy hajdan önálló település „portréja”
ĀPalota négy nagy múltú gyára közül kettő: a Dozzi-féle Szalámigyár és a Növényolajgyár is az agráriumhoz köthető. Rákospalota jövőjét még mindig nem késő az agráriumhoz kötni
ĀPalota négy nagy múltú gyára közül kettő: a Dozzi-féle Szalámigyár és a Növényolajgyár is az agráriumhoz köthető. Rákospalota jövőjét még mindig nem késő az agráriumhoz kötni
ĀAz egyedüllét és a magány azonban két különböző dolog. Az egyedüllét választás kérdése, a magány viszont nem az
ĀA Sinkovits Imre Színpad legújabb bemutatója, a Magyar Színházban!
ĀAz ünnepi idő a mindig-jelen, s nem szakaszokban létezik, nem részekben, hanem a beteljesült viszonyban – a Szeretetben
ĀWeöres Sándortól hallottam az állandó háborúk koráról, ő talán Hamvas Bélától, s hogy Hamvas kitől, nem tudom
ĀA karácsony egy hatalmas „ámen”-nel kezdődik. Mária igenjével, amivel az angyali üdvözletre válaszol. Ezzel belép az örök Teremtésbe
ĀSZOBAKATEDRA. Az irodalom nemcsak kikapcsoló élményforrás, olykor információ és életismeret, hanem gondolkodási és kritikai, esztétikai és univerzálisan morális mintákat kínál
ĀSZOBAKATEDRA. A filozófia és irodalom kapcsolatát említve csak legyintés a válasz: erről nem lehet semmi újat mondani
ĀSZOBAKATEDRA. A világot pedig mindaddig labirintusnak fogjuk látni, amíg meg nem találjuk a saját történetünket
ĀAz Európai Bizottság most arról akarja meggyőzni az európaiakat, hogy a bor sima alkoholtartalmú ital, káros az egészségre, és ezt minden palackon fel akarják tüntettetni
ĀA kétnapos rendezvény során lesz kötetbemutató, Koloska-völgyi zarándoklat és borkóstoló is
ĀSzobakatedra. A szépség olyan finom és gyöngéd tündöklése az elmúlásnak, ami a megszűnés pillanatában még utoljára fölragyog a maga teljességében
ĀSzobakatedra. Többrétegűvé teszi a jubileumot az, hogy ilyenkor az elmúló, eltelő idő, a kronosz helyét átveszi a megtelő, beteljesülő, ünnepi léthelyzet, a kairosz, a „szent idő” misztikuma
ĀSzázhuszonöt éve született az író-filozófus Hamvas Béla – Nem dolgozott ki új ismeretelméletet, minden törekvése arra irányult, hogy megértse, megértesse és a modern ember számára is érthetővé tegye a régit
Ā„Európa saját mélyhagyományától nem tudott és nem is akart megszabadulni, nem tud és nem is akar ma sem”