Mit tegyünk, ha gyermekünk iskolát vált, és mit tegyen ilyenkor az iskola?
ĀHiánypótló szakkönyv jelent meg szülők és pedagógusok számára
ĀHiánypótló szakkönyv jelent meg szülők és pedagógusok számára
ĀA közösség erős szociális hálója csökkentheti a magányosság érzését, ami gyakran a gyermekszülés utáni időszakban jelentkezik
ĀAz intézmény továbbra is gyermek- és ifjúsági darabokat játszik majd
ĀHívásomra 1996-ban eljött Magyarországra az elnök a feleségével és 200 amerikai kalákással, közösségi munkással együtt
ĀHa ez a probléma egyáltalán megoldható, akkor csak rendkívül speciális, pronatalista intézkedésekkel tehető meg
ĀA teherbíró visszacsatolások alapvető terepe a család, a közösség, a szűkebb és tágabb társadalom
ĀMeg kellene érteni, hogy a gyermekek nevelése és egyáltalán a családi élet fenntartása életre szóló hivatás, amely állandó figyelmet és jelenlétet, komoly teljesítményt kíván az anyáktól
ĀEgészséges gyermekeink, a nemzedékek egymáshoz kötődése, tudásunk átadása, a fogantatás, várandósság, szülés, gyermekágy természetes folyamatainak tisztelete és szeretetalapú kísérése tartja meg nemzetünket
ĀNemcsak a társadalom szekularizálódott, hanem ezzel párhuzamosan az alapvető emberi kapcsolatok is deszakralizálódtak, így a házasság is. Érthetően és az értékét kifejezve kellene a házasság „szentség” voltát megfogalmazni
ĀEurópában jelentős regionális különbségeket látunk mind a termékenységet mutató adatokban, mind pedig az európai kormányok megoldási kísérleteiben
ĀMagyarország a nemzeti össztermék körülbelül öt százalékát költi a családok támogatására, ami a világ összes országát tekintve is kimagasló érték. Ennek ellenére a termékenység lényegesen a várakozások alatt alakul
ĀA házasság a Teremtés folytatása sok értelemben a házasságban, a gyermek ajándék voltának elfogadásában a személyiségünk kölcsönös kiteljesítésében
ĀA „Little Albert” kísérletet ma már nem hagynák jóvá, és jó okkal
ĀÉvek hosszú során át indíthattam el fiatal párokat a közös élet útjára. A legnagyobb örömöm mindig az volt, amikor már „hármasban” látogattak meg
ĀKezdjük a címmel: „Nincs demográfiai válság”. Ez vajon azt jelenti, hogy még nincs, mert a teljes termékenységi ráta (TFR) – bár jócskán az egyszerű reprodukció szintje alatt van – annyira azért nem alacsony, hogy ezt válságnak minősítsük?
ĀA támogatásoknak köszönhetően Magyarországon jóval alacsonyabb a születésszám-csökkenés
ĀSzámos jelből kiolvasható az, hogy nagyon sok, elöregedő európai népből – a magyarságból is – a valódi, tartós, mély életöröm hiányzik
ĀA modern társadalom a biológiai egyensúly korát szinte említésre sem érdemes rövid előkészületek után robbanásszerűen felszámolta
ĀFodor Éva azt mondja: „Nincs demográfiai válság”. Vagyis nem azt mondja, hogy „szerintem nincs demográfiai válság”, hanem egyszerűen közli, hogy ti (mármint mi) rosszul tudjátok
ĀMalthus óta sokan aggódnak a túlnépesedés miatt. A környezeti válság tovább élezte ezeket a félelmeket, így egyre erősebbek lettek azok a vélemények, amelyek a születések korlátozását sürgetik a Föld „megmentése” érdekében
ĀFRICSKA. Mindig akadnak olyan szülők, akik gyereküknek furcsa hangzású nevet választanak, gondolva arra is, ezzel kitűnik majd a többiek közül
ĀA népességcsökkenésről szóló aggodalmak nem a kereszténységről vagy a magyar kultúráról szólnak, hanem arról, hogy várható a fehér bőrszínű emberek arányának csökkenése a világon
ĀMagyarországon a személyijövedelem-adózás eddigi 36 éves gyakorlatában hol kisebb (a baloldali kormányok alatt), hol nagyobb összegben léteztek a gyermekek eltartása után járó adókedvezmények
ĀMagyarországon az új lakossági adózás 1988. évi bevezetésekor teljesült az állampárt akarata, miszerint az adózás csak a személyi jövedelmek nagyságát vette figyelembe, és nem volt tekintettel az eltartási kötelezettségekre
ĀA feladat az, hogy megteremtsük a nagycsaládos életpályamodell jogi-gazdasági-társadalmi feltételeit
ĀGondatlanságból elkövetett emberölés vétsége miatt
ĀA demográfiai válságot Nyugat-Európa a tömeges bevándorlással próbálja kezelni, aminek a következménye talán még a demográfiai válságnál is rosszabb migrációs válság
ĀAmiről nem feledkezhetünk meg: csupán intézményi megoldásokkal és/vagy anyagi támogatásokkal nem kezelhető az a demográfiai válság, amely nemcsak itthon, de lényegében az egész fejlett világban ma már jellemző