ĀBánatos szemmel ül a szopós kismalac a kép előterében, sűrű rács választja el a kocamamától. – Szükségem van a mama közelségére, szeretném érezni a melegét! Miért nem engednek hozzá? – sírdogál
ĀMennyire etikus egy mentálisan sérült gyerekember mániáját politikai eszközként felhasználni? És hol tart a világ, ha ezzel a populista eszközzel milliókat lehet manipulálni?
ĀGyorsabban kellene reagálni a migránsok körében terjedő álhírekre – mondták egymásra mutogatva a német politikusok, mikor végre eljutott hozzájuk a valódi hír, hogy Görögországban napok óta zavargások vannak a menekülttáborok környékén
ĀBerlinben a balos városvezetés az önfeladásról is döntött, amikor betiltotta a fejkendő viselését, mert a jog és igazság nevében egyúttal a zsidó és keresztény jelképeket is száműzték az iskolákból és a hivatalokból
ĀA visegrádiak kulturális és gazdasági projektekkel fűzik szorosabbra a szálakat, épül az összekötő infrastrukturális hálózat, közösen védik a határokat
ĀHannover főpolgármesteri hivatala nemrég színes szórólapokon tájékoztatta a lakosságot, hogy a nemi esélyegyenlőség jegyében kötelező hivatalos nyelvhasználatot vezet be
ĀMit akarnak voltaképp a diákok? Hogy ne éljék fel a jövőjüket. Miközben életmódjukkal és fogyasztási szokásaikkal a jövő felélésében éppen ők járnak élen
ĀA valódi vagy álhírek bárki számára hozzáférhetők, azokat bárki kontroll nélkül megoszthatja, látjuk, hogy a választási kampány, a szavazatszerzés, a politikai befolyásolás a neten keresztül a leghatékonyabb, még a terrorcselekmények is a világhálón szerv