Visszavonul, de nem távozik Gera Zoltán

–  Hogyan tetszik a látogatóközpont?

–  Nagyon klassz. Remélem, sok fia­tal felkeresi majd, mert itt a technika segítségével láthatja, hogy milyen csodálatos létesítmény épül. És úgy, azzal az elhatározással távozik innét, hogy egyszer ő is válogatott focista lesz, mert egy ilyen csodálatos stadionban szeretne játszani.

–  Hosszú, negyedszázados pályafutása során a világ számos létesítményében futballozott. Milyen a jó stadion?

–  Egyértelmű: amelyik teli van szurkolóval. Mert a futball a szurkolókért van. Örömteli, hogy pályafutásom végén itthon is futballozhattam egy varázslatos létesítményben, a Fradi új stadionjában.

–  Jövőre felépülhet az új Puskás Aréna, amelyben 2020-ban négy Európa-bajnoki mérkőzést rendeznek. Mit gondol, a magyar csapatnak is szurkolhatunk majd?

–  Remélem, de nagyon nehéz lesz bekerülni Európa legjobb huszonnégy válogatottja közé. Én tizenöt évig voltam válogatott, s eközben csak egyszer jutottunk ki az Eb-re, 2016-ban. Úgy látom, a generáció váltás most sem megy könnyen, de remélem, feltűnnek tehetséges fiatalok, akiknek kedvéért megtelnek majd a lelátók.

–  Bejelentette a visszavonulását. Milyen az élet futball nélkül?

–  Ezt nem tudom, mert a focitól nem szakadtam el. Szakkommentár vagyok a világbajnokság alatt a Magyar Televízióban. És maradok a Fradiban is. Harminckilenc évesen azért érettségiztem le, hogy képezhessem magam edzőként. Nehéz döntés volt a visszavonulás, mert szerettem volna negyvenéves koromig játszani, és elérni a századik válogatottságot. A szív, az akarat megvolt ehhez, azonban a sérülések miatt már nem tudtam volta száz százalékot nyújtani. Most teljes erőmmel a családomra és a civil életemre összpontosíthatok.

–  Fia, a hat éves Jonatán egyszer futballozhat majd az új Puskás Ferenc Stadionban?

–  Egyelőre nem érdekli a foci. Én pedig nem erőltetem. De ha kedvet kap hozzá, mindenben támogatom, hogy jó focista legyen.