Tucatnyi csillogó érem az ország karácsonyfáján

Szabó Tünde elégedett a magyar sport 2018-as teljesítményével, bízik abban, hogy a verseny­zőink jövőre minél több kvótát szereznek Tokióra (Fotó: Ficsor Márton)

Az olimpiász félidejében – néhány korábbi sikersportág gyengélkedése ellenére is – a magyar sport eredményes évet zárt. S ami még ennél is fontosabb, egyre több magyar nemcsak nézi, hanem űzi is a sportágakat. Az év vége felé közeledve kértük mérlegkészítésre Szabó Tünde sportért felelős államtitkárt, aki hangsúlyozta, hogy az elmúlt nyolc évben megduplázódott az igazolt sportolók száma hazánkban.

– Államtitkár, országgyűlési képviselő, három gyermek édesanyja. Hogyan és hol ünnepli családjával a karácsonyt?

– Szeretek nagy családban élni, így év közben sem érzem megterhelőnek a feladataimat, de ilyenkor, karácsonykor természetesen egy kicsit több idő jut egymásra a mi családunkban is. Közösen díszítjük fel a fát, és közösen készítjük el a finomságokat. Szenteste általában nálunk gyűlik össze a rokonság, de az azt követő napokban mindig megyünk Nyíregyházára is, meglátogatni a családtagokat, barátokat. Ajándékozunk és élvezzük egymás társaságát, a meghittséget.

– A magyar sport 2018-ban mit tett az ország karácsonyfája alá?

– Nyugodtan mondhatjuk, hogy sikeres évet zártunk, hiszen sportolóink jól szerepeltek a világversenyeken. Történelmi léptékű sikerként gyorskorcsolyázóink révén megszereztük az első aranyérmünket a téli olimpiákon, a Buenos Aires-i ifjúsági olimpián tizenkét arany-, hét ezüst- és öt bronzéremmel történetünk legjobb eredményét produkáltuk. De igazán biztató volt az év vége felé a megfiatalított kézilabda-válogatottunk eredménye és mutatott játéka is a franciaországi Európa-bajnokságon. Ismét rendeztünk rangos világversenyeket, mint például a birkózó-világbajnokságot, aminek a zárása után mindenki rendkívül elégedett volt. Ezen felül töretlenül emelkedik az igazolt versenyzők száma, egyre népszerűbb a sportos életforma, és a fejlesztéseink is jó ütemben haladnak.

– A kiemelt állami támogatás ellenére néhány korábbi sikersportág viszont gyengélkedett, a vívók egy bronzot nyertek a világbajnokságon, a cselgáncsozók újra éremtelenül maradtak.

– A versenysport már csak ilyen, tudom, hogy mindenki eredményeket vár, lehetőleg minden világversenyen. De ami számunkra ennél is fontosabb, az utánpótlásprogramok beindítása és működtetése, hiszen ez lesz a jövő eredményeinek záloga. Folyamatosan segítjük és támogatjuk a szövetségek munkáját, de van, hogy nem jön ki a lépés. Ennek ellenére, főleg korábbi élsportolóként, biztos vagyok benne, hogy minden versenyzőnk a legjobb helyezések elérésére törekszik.

– A kirakat ismét szép lett, de mi van mögötte? A lakosság hány százaléka sportol rendszeresen?

– Ezt leginkább csak megbecsülni tudjuk, de az igények alapján az kijelenthető, hogy a tendencia javuló. Ha mindenáron számosítani kell, tíz-tizenöt százalék körülire becsüljük a lakosság rendszeresen mozgó arányát. Éppen a szabadidős sportolók érdekében januártól a sporttörvény módosításával regisztrációs rendszert vezetünk be. Ennek segítségével a regisztrált szabadidő-sportolók rendszeres, naprakész információhoz és kedvezményekhez juthatnak. A versenysportolóknál ennél lényegesen pontosabb adatok hozzáférhetők, és elmondhatjuk, hogy mára több mint félmillió aktív sportolónk van, és ezen belül is az utánpótlás korú versenyzők aránya meghaladja az ötven százalékot. Ha megnézzük, hogy 2011-ben ezek a számok nagyjából fele ekkorák voltak, akkor világosan láthatjuk az előrelépést.

– Soha annyi sportlétesítmény nem épült hazánkban, mint az elmúlt években. Mi lehet ezeknek, a sokmilliárdos befektetéseknek a haszna a nemzet számára?

– A sport nem véletlenül vált nemzetstratégiai ágazattá a kormány elképzeléseiben. Hiszünk abban, hogy a sport hatékony prevenciós eszköz, végső soron pedig a sportolás népszerűsítésével egy olyan általános társadalmi normát alakíthatunk ki, ami az egészséges életmódon alapszik. A legnagyobb lemaradásunk a sportinfrastruktúra területén volt. Büszkék vagyunk arra, hogy az elmúlt években megteremtettük a feltételeit annak, hogy sportolóink megfelelő körülmények között készülhessenek. Az átadott vagy felújított új létesítmények, sportcsarnokok, stadionok, uszodák, és hosszan sorolhatnánk a sort, mind-mind befektetések a jövőnkbe.

– A világbajnokságok éve lesz 2019, mert az asztaliteniszezők, öttusázók, kajak-kenusok és a vívók is Magyarországon versenyeznek vb-érmekért. Mit vár az új évtől, s mit vár sportolóinktól?

Ezektől a rendezvényektől elsősorban a profi szervezést várom és azt, hogy a versenyzőink minél több kvótát begyűjtsenek a to­kiói olimpiára. Nagyon fontos világversenyek szervezését kaptuk meg, ami büszkeséggel tölt el, és jól mutatja, hogy a nemzetközi sportvilág számít ránk, és bízik bennünk. Úgy gondolom, ez nagyrészt annak a hozadéka, hogy az elmúlt években sikeresen rendeztünk meg igen rangos világeseményeket.