Több mint kétezer atléta küzd az új stadionban

Dél-Pesten tervezik felépíteni a Nemzeti Atlétikai Központot (Fotó: MH)

Az IAAF tanácsának döntését nem előzte meg vita, mert csak a budapesti helyszín jutott el a pályázat utolsó szakaszáig. A több mint százhúsz éves múltra visszatekintő Magyar Atlétikai Szövetség ezzel első a világon az IAAF 214 tagszövetsége közül, amely két-két szabadtéri és fedettpályás kontinensviadalon kívül két fedett pályás világbajnokságot, majd 2023-ban a világ harmadik legnézettebb sporteseményét is megrendezheti.

A győztes pályázat elismerése az elmúlt évtizedek hazai atlétikai sikereinek. A világbajnokság a 2012-ben megkezdett szakmai stratégiai programoknak újabb lendületet adhat, aminek eredményeképpen még több fiatal ismerkedhet meg a sportok királynőjével – nyilatkozta a döntés után Gyulai István, a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke.

Fürjes Balázs államtitkár, a nemzetközi sportpályázatokért felelős kormánybiztos elmondta: Célunk, hogy Budapest minden idők legsikeresebb atlétikai világbajnokságának adjon otthont. A csapatokkal együtt közel nyolcezer akkreditált személy, valamint több tízezer szurkoló érkezik a magyar fővárosba, akik összességében ötszázezer vendégéjszakát töltenek a fővárosunkban. A világbajnokság munkahelyeket teremt, több tízmilliárd forintnyi közvetlen és közvetett bevételt jelentenek a magyar gazdaságnak, és lendületet ad Dél-Pest, Észak-Csepel városfejlesztéseinek” – fogalmazott Fürjes Balázs. A vb helyszíne a tervezés alatt álló, negyvenezer ülőhelyes Nemzeti Atlétikai Központ lesz.

Orbán Viktor Facebook-oldalán így reagált a hírre: Budapest már győzött, most a magyar atlétákon a sor.

Márton Anita, világbajnoki ezüstérmes súlylökő szerint a budapesti rendezés nagy lökést adhat a magyar atlétikának: „A magyar tehetségek az öt év múlva esedékes világbajnokságon hazai közönség előtt küzdhetnek, és lehet, én is részt vehetek a vb-n.