Remek támadójátékkal győzelem Tunézia ellen

Bodó Richárd teljesítményén egyáltalán nem látszott a korábbi sérülés (Fotó: AFP - Jonathan Nackstrand)

Már a világbajnokság előtt tisztában volt a szakvezetés azzal: ahhoz, hogy a magyar válogatott a középdöntőben a negyedik helyen végezzen – így az olimpiai selejtezőn való indulásért játszhasson –, le kell győznie Tunézia csapatát. Mivel eddig nem sikerült Bodóéknak egyetlen bravúr sem a tornán, így a papírforma beigazolódott.

A vasárnapi fontos mérkőzés előtt csapatunk a házigazda dán együttessel mérkőzött, s a szakvezetés úgy gondolkodott, mivel úgy sincsen esélyünk az olimpiai bajnok ellen, ezért több kulcsjátékosunkat pihentette. A fiatalabb játékosaink azonban nagyon bátran és jól játszottak, s ha mumusunk, Jannick Green nem véd ismét bravúrosan, akkor csapatunk meglepetést is okozhatott volna, így is a 15–10-re elveszített első félóra után az ötgólos Szita Zoltán vezérletével a második félidőt 12–10-re megnyerte. A Magdeburg kapusa a 16. percben lépett pályára, és 28 lövésből 12-t hárított (43 százalékos teljesítmény), ezzel szemben Székely Márton 31, Mikler Roland 18 százalékkal védett.

„Nagyon jó mérkőzés volt, de sajnálom a második félidőt, mert Jannick Green megállított minket” – nyilatkozta Vladan Matics, a magyar válogatott szövetségi kapitánya.

További jó hírt jelentett, hogy a szegedi gyógykezelés után visszatért Dániába Balogh Zsolt, aki még a Katar elleni meccsen szenvedett bokasérülést, s az egészségügyi stáb engedélyezte az átlövő Bodó Richárd pályára lépését is, akinek a svédek ellen rándult meg a bokája. Lékai Máté a két mérkőzés között megjárta Magyarországot, hogy újszülött gyermekét lássa.

Taktikázott az összeállítással a középdöntőbe nulla ponttal érkező Tunézia szövetségi kapitánya, a spanyol Antinio Gerona is: pihentette kulcsjátékosat a svédek elleni mérkőzésen – legénysége így nyolcgólos vereséget (35–23) szenvedett – mert a magyarok és az egyiptomiak ellen akarnak pontokat szerezni.

Hogy ez nem csupán hiú ábránd, azt az Afrika-bajnok az első félidőben bizonyította. Hiába vezetett a visszatérők, Balogh és Bodó főszereplésével csapatunk egy-két góllal, Mohamed Szuszi vezetésével a tunéziaiak nem akartak leszakadni. Sőt, elég volt néhány kihagyott helyzet, átvették a vezetést is (5–7). A szegedi Bodó–Bánhidi páros ezúttal a támadásban nagyon hatékony volt, sikerült is 16 gólt szerezni az első félidőben, viszont majdnem annyit kaptunk, mind a dánoktól, 14-et, ami egy ilyen közepes csapat ellen sok. A lényeg, hogy kétgólos előnnyel kezdhettük a második félidőt.

Együttesünk védekezése jelentősen feljavult, Székely is egyre hatékonyabban védett, s így az elöl fáradhatatlanul küzdő, hétgólos Lékai vezérletével sikerült a második félidő közepére megnyugtató előnyt szerezni (21–16). A 37 éves Nagy László szinte végig a pályán volt, s az ő jó védekezésének köszönhe­tően Tunézia csak hat gólt lőtt a második félidőben, s így biztos, ötgólos győzelem lett a vége. „Nagyon örülök, hogy tudtam segíteni a csapatnak, mert a kényszerpihenő után kissé tartottam a visszatéréstől. De az egész csapat remekül játszott” – nyilatkozta a kilenc gólt dobó Ba­logh Zsolt.

Jól jön csapatunknak a kétnapos pihenő, szerdán Norvégia lesz az ellenfél az utolsó középdöntős mérkőzésen, amelyet három ponttal várhatunk a negyedik helyen.