Pólósok védőernyő alatt

Märcz Tamás, a magyar férfiválogatott szerint a létszámcsökkentésnek súlyos következménye lehet: „Volt már arra példa, hogy egy-egy kiállítás vagy sérülés miatt valamelyik válogatott tizenegy játékossal maradt egy tornán. Ez megnehezítette a csapat szereplését, amikor hat-hét meccset is le kell játszani tizennégy nap alatt.”

A szakmai elégedetlenség a csökkentés miatt érthető, a NOB döntésében – 18 vízilabdázóval kevesebb vehet részt az olimpián – azonban szerepet játszott, hogy a többi csapatsportághoz képest a póló még mindig csak néhány országban népszerű, ráadásul Ázsiában és Afrikában nagyon kevés országban űzik. A férfi­-
tornát 1900-tól rendezik meg – a nők csak 2000 óta küzdhetnek olimpiai érmekért – , de eddig csak ötven nemzet csapata tudta kiharcolni a részvételt, Afrikából csak Egyiptom négyszer, míg a magyar válogatott 22-szer indulhatott, s kilencszer olimpiai bajnok lett. Éppen emiatt a sikeres szereplés miatt lett hazánkban népszerű a póló, amelynek nemzetközi „erejét” a legjobban az jelzi, hogy nincs önálló nemzetközi szövetsége, az 1908-ban alapított Nemzetközi Úszószövetség (FINA) egyik sportága lett. A létszámcsökkentés miatt siránkozók jó ha tudják, hogy az 1976-os olimpián a 11 fős magyar válogatott kilenc nap alatt nyolc mérąkőzést játszva lett olimpiai bajnok. Tehát a vízilabdázók csak örülhetnek, hogy a 208 tagországgal rendelkező FINA erős védőernyője alatt olimpiára készülhetnek.