Sport
Nyári után téli olimpia lesz Pekingben
Olimpia. A kínai főváros szoros csatában csak négy szavazattal kapott többet a kazah Almatinál a NOB helyszíndöntő ülésén
Habár a NOB új programja az olimpiai pályázatoknál elvileg a kisebb városoknak kedvező, a gyakorlatban azonban mégis a huszonegymilliós Peking nyert a másfél milliós Almati – oroszul Alma-Ata – előtt a 2022-es téli olimpia rendezésért folytatott párharcban. Pedig a kínai főváros és környéke nem a síparadicsomáról híres, a főváros és a síversenyeknek otthont adó hegyi versenyhelyszínek közötti mintegy kétszáz kilométeres a távolság. Az ígéretek szerint az épülő gyorsvasút segítségével ötven perc alatt megtehető lesz az út. Ennyi erővel Budapest is pályázhat, és Semmeringen rendeznék a síversenyeket.
A NOB-ülésen a szavazás előtt a kínai és a kazah delegáció is megtartotta utolsó prezentációját. A szavazást Malajzia fővárosában egy kínos technikai hiba zavarta meg, elromlott az elektronikus szavazórendszer, ezért a százból jelen lévő nyolcvanöt NOB-tag – köztük Schmitt Pál – kézírással, papíron adta le voksát. A NOB elnöke, Thomas Bach felmentést kért, három kínai sportdiplomata érintettsége miatt nem vehetett részt a döntéshozatalban, tizenegyen pedig nem jelentek meg a maláj fővárosban – köztük Sepp Blatter, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) elnöke sem.
A szavazás a vártnál jóval szorosabb eredményt hozott, a kínai főváros egy tartózkodás mellett negyvennégy-negyvenre győzött. „Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a NOB ismét bizalmat szavazott nekünk, és újra megkapjuk az esélyt, hogy sportolóközpontú, fenntartható és gazdaságos olimpiát rendezzünk, olyat, amilyet ígértünk” – olvasható a pekingi pályázati bizottság közleményében. Thomas Bach, a NOB elnöke szerint a téli sportok jóval nagyobb népszerűségre tehetnek szert a pekingi régióban, ahol több mint háromszázmillió ember él. A kínai főváros számára komoly előnyt jelentett a 2008-as nyári játékok, amelyek létesítményei, infrastrukturális fejlesztései jelentősen olcsóbbá tehetik a 2022-es rendezést.
Karim Maszimov kazah elnök elégedetten értékelt az eredményhirdetés után: „Ez egy nagyon jó lehetőség volt, kiváló tapasztalatokat szereztünk a jövőbeli pályázatokhoz.” A kazah delegáció egyik vezetője, a korábbi műkorcsolyázó, Andrej Krjukov sem volt elégedetlen: „Mi mindent megtettünk, tökéletes pályázatot nyújtottunk be, a NOB pedig meghozta a döntést. Ez egy verseny, amelyben valaki győz, valakinek pedig veszítenie kell.” John Coates, a NOB alelnöke reményét fejezte ki, hogy a kazah város újra kandidálni fog.
Peking a negyedik ázsiai ötkarikás házigazda lesz a téli játékok történetében, két japán színhely, Szapporo (1972) és Nagano (1998), illetve a következő, 2018-as olimpia után, amelynek a dél-koreai Pjongcsang ad majd otthont.
A NOB döntött a 2020-as ifjúsági téli olimpia helyszínéről is: a svájci Lausanne nyerte el a rendezés jogát a romániai Brassóval szemben.
Előnyök és hátrányok
A téli olimpia rendezését ugyan Peking kapta, de a versenyek nem a kínai fővárosban lesznek. A kínai szervezőbizottság 1,558 milliárd dollárból gazdálkodhat. Az elemzők összevetették a pekingi téli olimpia előnyeit és hátrányait. Az előnyök közé tartoznak a 2008-as nyári olimpia rendezésének tapasztalatai, és az is, hogy a versenyhelyszínek közül hat már készen áll, csak hármat kell megépíteni. Ugyanakkor a világ legnépesebb országában nincs hagyományuk a téli sportoknak. A természetes hó hiánya is hátrány, sok víz kell a műhó elkészítéséhez. Gondot jelenthet a nagy távolság Peking és a hegyi versenyek helyszínei között.
(KBL)
Vélemények. Van, aki értetlenül, mások bizakodva fogadták a döntést
Szabó Bence, a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára: „Csalódott vagyok a döntés miatt, ugyanis voltam Kazahsztánban, Almatiban. Láttam a hegyeket, a síugrósáncokat és azokat az elképesztő terveket, amelyekkel a kazahok készültek a rendezésre. Egymás mellett teljesen készen áll négy ultramodern síugrósánc, és biztos vagyok benne, hogy a többi létesítmény is időben elkészült volna. Peking műhóval készül a játékokra. Nem értem a NOB-tagok szavazását, mert ők hirdették meg az olcsó olimpiát, most meg másképpen döntöttek.”
Knoch Viktor rövid pályás gyorskorcsolyázó: „Ha minden jól alakul, akkor akár rajthoz is állhatok 2022-ben a pekingi téli olimpián. Szerintem jól döntött a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, mert a kínaiak minden évben sikeres világkup-versenyeket rendeznek.”
Miklós Edit alpesi síelő: „Érdekes, hogy a NOB mostanában ázsiai városoknak adja az olimpiák rendezési jogát. Nem lepett meg, hogy Peking kapta a 2022-es játékokat, hiszen 2008-ban már nagyon sikeres nyári olimpiát rendeztek. Akkor is megoldottak minden problémát, így biztos vagyok benne, hogy 2022-ben sem lesz semmi kivetnivaló a rendezéssel kapcsolatban. Egyetlen bizonytalanság, hogy lesz-e hó a lejtőkön. Szerintem azt is megoldják.”
Regőczy Krisztina olimpiai ezüstérmes jégtáncos: „Bejött a papírforma, Pekingre voksoltak a küldöttek. Minden létesítmény szinte készen van, ami még hiányzik, kis felújítással gyorsan megoldják. Azt várom, hogy ugyanolyan sikeres olimpiát rendeznek hét év múlva, mint amilyet hét évvel ezelőtt.”
Kálomista Gábor, a Magyar Síszövetség elnöke: „Peking nagyon jó olimpiát rendezett, így a kínai szervezők már jártasak a szervezésben. Bízom benne, hogy ezeken a játékokon a magyar csapat nagy létszámú küldöttséggel vehet részt, és egyes szakágakban a korábbinál sikeresebbek leszünk.”