Minden szinten siker

Szabó Tünde gratulál a világbajnok Hosszú Katinkának (Fotó: MH)

− Az év végén eljött a mérlegkészítés ideje. A sikeres riói olimpia után milyen volt a magyar sport teljesítménye az új olimpiász első évében?

− Fantasztikus sikereket értünk el mind az élsportban, mind az utánpótlás-nevelés terén 2017-ben, de a szabadidősport is kiemelt szerephez jutott, a sikerhez pedig a sportszakma minden szereplője hozzátette a maga részét. Ebben az évben különösen nagy hangsúlyt helyeztünk arra a sportpolitikai célokra, hogy minden gyermek sportoljon, egészséges sportnemzetté váljunk, eredményességünket a versenysportban tovább fokozzuk és minél több rangos nemzetközi sportversenynek adhassunk otthont. Az elmúlt időszakban minden területen jelentős előrelépések történtek, így például a mindennapos testnevelés bevezetésének eredményeként ma már közel egy millió kétszázezer gyermek mozog mindennap. Az elindított szakmai programok hatására a sportoló fiatalok száma folyamatosan növekszik, a verseny engedéllyel rendelkezők száma meghaladta az ötszázezret, és míg 2009-ben hazánk felnőtt lakosságának csupán öt százaléka sportolt rendszeresen, a friss nemzetközi felmérések szerinti ez mára közel tizenöt százalék, amely visszaigazolják a meghatározott irányok, hosszú távú elképzelések helyességét.

− Az élsport hogyan vizsgázott 2017-ben?

− Hazánk az idén 81 nemzetközi sporteseményt rendezett, többek között a FINA vizes világbajnokságot, a judo világbajnokságot, az RG Európa-bajnokságot és az EYOF-ot. Ami a versenysportot illeti, csodálatos eredményeket értek el a magyar sportolók, hogy csak néhány óriási sikert említsek, úszóink a hazai rendezésű világbajnokságon kilenc dobogós helyet szereztek, és az úszás éremtáblázatán elért hetedik helyezés is önmagáért beszél. Az indianapolisi junior úszó világbajnokság eredményeiben, a tizenhat megszerzett éremben pedig a magyar úszás ígéretes jövője is benne van. Vagy ott van a 110 méteres gátfutás döntőjében szerzett bronzérem a londoni atlétikai világbajnokságon, hiszen a 110 méteres gátfutás az egyik legnehezebb és legösszetettebb atlétikai szám, egy világbajnokságon ebben a számban dobogóra állni elképesztő bravúrnak számít, ugyanitt súlylökésben is született egy magyar ezüstérem. Teniszezőink is remekeltek, hiszen a magyar válogatott 22 év után ismét bejutott a Davis-Kupa világcsoportjába. A mostani Davis-kupa sikerhez hasonló eredményt ezt megelőzősen 22 évvel ezelőtt ért el Magyarország. A magyar tenisz történetében egyedülálló eredmény, hogy eddig még soha nem ünnepelhettünk női magyar világbajnokot, de most párosban itt is magyar világbajnoki cím született. Az indianapolisi úszósikereken felül az utánpótlásról is néhány szót szólva, az Universiadén például 52 éve nem volt magyar csapat ennyire eredményes, a győri EYOF-on pedig az eddigi legjobb szereplésünk volt az idei.

− Míg a hagyományosan sikeres sportágakban, az úszásban, kajak-kenuban, vívásban versenyzőink jól szerepeltek a világversenyeken, a csapatsportágakban továbbra is csak a középmezőnybe tartozunk. Pedig a tao támogatással milliárdok ömlenek a látvány-csapatsportágakba.

− A látvány-csapatsportok társasági adókedvezménye vagyis a TAO hat éve működő, az Európai Unió által is elfogadott és törvényes finanszírozási rendszer, amely nemcsak a magyar sportot, hanem a magyar kultúrát és a filmművészetet is jelentősen segíti. A csapatsportok társasági adókedvezményének pozitív hatásai az utánpótlássport, a szabadidősport és a létesítményfejlesztés területén a leglátványosabbak. Szeretném ugyanakkor kiemelni, hogy vannak komoly sikereink a TAO támogatott látvány csapatsportokban. A magyar férfi kosárlabda válogatottnak például közel ötven éve nem volt olyan sikeres Európa-bajnoki szereplése, mint az idei. Európa legjobbja a Győr lett a női kézilabda Bajnokok Ligájában, a férfiaknál harmadik helyen zárt a Veszprém. A férfi vízilabda válogatott ezüstérmet szerzett a budapesti vizes világbajnokságon, és a magyar női és férfi klubcsapatok is remekül szerepelnek a nemzetközi mezőnyben.

− Labdarúgóink csak nézői lehetnek a 2018-as világbajnokságnak. Az állami sportvezetésnek van beleszólása a legnépszerűbb sportág irányításába, vagy a futball egy külön sziget a magyar sportban?

− Az elmúlt két év sikerei után sokakban csalódást kelthet az eredményesség hiánya, a labdarúgás jelentősége jócskán túlmutat a nemzeti válogatott teljesítményén. A sport összehozza az embereket, a labdarúgás pedig még mindig valóban a legnépszerűbb sportág mind hazánkban, mind nemzetközi szinten. A magyar labdarúgás éppúgy a sportigazgatás hatáskörébe tartozik, mint bármely másik sportág, ennek megfelelően együttműködünk a sportági szakszövetséggel, és mindent megteszünk azért, hogy a felnőtt és utánpótláskorú játékosokat és az őket körülvevő szakemberek munkáját segítsük, megfelelő körülményeket biztosítsunk számukra és jól átgondolt sportágfejlesztési koncepció mentén építkezzünk. Természetesen ez nem egyik napról a másikra hoz változást, így türelemre, hitre, összetartásra és folyamatos munkára van szükség ahhoz, hogy végül elérjük a kitűzött célokat. A szurkolók támogatása ebben is nagy segítséget jelent.

− Jelentős változás történt ebben az évben, mert a magyar sport teljes igazgatási és finanszírozási rendszere az államtitkársághoz került. Hogyan sikerült az átállás, hogyan birkóztak meg a megnövekedett feladatokkal?

− Az átállás az új sportigazgatási rendszerre zökkenőmentesen lezajlott. A magyar sportigazgatás rendszere mind hatáskörében mind szervezetében megújulva működik. A Sporttörvény januárban hatályba lépő módosítása jelentős változásokat hozott a hazai sportéletben, hiszen a teljes sportirányítás és a finanszírozás a Sportért Felelős Államtitkársághoz került vissza. Az egycsatornás finanszírozás mindenképpen előnyös a sportági szakszövetségek számára, mert átlátható és tervezhetőbb támogatási rendszert, egységes követelményeket és ellenőrzési folyamatokat biztosít.

− Miért hoztak létre az utánpótlás-nevelést koordináló helyettes államtitkárságot?

− Célunk továbbá egy olyan utánpótlás-struktúra kialakítása, amely hatékonyan segíti az élsportot, miközben megteremti a szabadidősport alapjait és már gyermekkorban népszerűsíti a mozgás-gazdag életmódot. Ennek érdekében állítottunk fel egy deklaráltan ezzel foglalkozó szervezeti egységet a sportállamtitkárságon belül, a Nemzeti Utánpótlás-Nevelési és Sportkapcsolatokért Felelős Helyettes Államtitkárságot. A Sporttörvény tavalyi módosítása óta az utánpótlás-nevelési programok szakmai megvalósításáért felelős sportszövetségek részére a programok végrehajtásának forrása közvetlenül az EMMI által kerül biztosításra, amely gyorsabb, hatékonyabb és költségkímélőbb megoldásokat jelent, így a felszabaduló adminisztratív költségek új sportágak utánpótlás-nevelési programba való bevonását is eredményezheti. A magyar sportpolitika jó irányba halad.

− Az év kiemelkedően legsikeresebb hazai sporteseménye a vizes világbajnokság volt. Az ellenzék szerint luxus volt milliárdokat költeni a vb-re. Ön szerint a FINA-világbajnokság megérte az árát?

− Magyarország valaha volt legnagyobb sporteseménye a FINA vizes világbajnokság, amely sokszorosan megérte Magyarországnak, hiszen amellett, hogy hazánkra irányította a nemzetközi figyelmet, számtalan más pozitív hatással bírt. A Magyar Turisztikai Ügynökség felmérést készített mintegy 800 külföldi turista megkérdezésével, melynek eredményei alapján Magyarország nemcsak a verseny rendezőjeként, hanem vendéglátóként és úti célként is pozitív benyomást tett a világbajnokság ideje alatt. Például a megkérdezett külföldiek csaknem kétharmada biztosan tervezi, hogy máskor is idelátogat, de 98 százalékuk nyitott a visszatérésre. A vb során a versenyhelyszínek mellett megteltek a szurkolói zónák, 485 ezren látogattak ki a helyszínekre, miközben teltházzal üzemeltek a fővárosi és a balatonfüredi szállodák. Összességében a FINA vizes vb hatása Magyarország imázsára kimagaslóan jó.

− Mennyire lehet kihasználni a világbajnokságra épített létesítményeket?

− A világbajnokság másik hosszú távú haszna, hogy olyan városépítő beruházások valósultak meg Budapesten, amelyekre már régóta, vb nélkül is szükség volt, és jobb, élhetőbb várossá teszik Budapestet. Évtizedekig használhatjuk majd a felújított és korszerűsített Hajóst és a Komjádit, vagy épp az új Duna Arénát, az újjávarázsolt Margitszigetet, a felújított utakat, a Duna parti gyalogos- és kerékpáros sétányt és az új hajóállomásokat.

− Az új évben a sportvezetés sok tennivalója közül milyen fontos feladatokat emelne ki?

− Szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen jelenleg a sportágazat soha nem látott kiemelt támogatásban részesül, azonban ez egyszerre óriási felelősség is. A sportszakma feladata, hogy éljen ezzel a páratlan lehetőséggel. A kormány továbbra is hasznos és megtérülő társadalmi befektetésnek tekinti a sport és az azon keresztül megvalósuló egészségtudatos életmód támogatását, ezért is elkötelezett a magyar sport fejlesztése mellett és kezeli kiemelten támogatott stratégiai ágazatként a sportot. Az utánpótlás-nevelés, a versenysport és természetesen a szabadidősport elengedhetetlen feltétele a létesítmények biztosítása. Ezeket a célokat szolgálja, a kormány 2014 és2020 közötti időszakra szóló Sportlétesítmény-Fejlesztési Stratégiája, mely természetesen tovább folytatódik. Szintén fontos célkitűzésünk, hogy minél több rangos sportesemény kerüljön hazánkban megrendezésre. Örömmel mondhatom, hogy számos nagyszabású versenyt rendezünk a következő évben is: például a birkózó és kempo világbajnokságot, Divízió I. A jégkorong világbajnokságot, öttusa Európa-bajnokságot, nyíltvízi és rövidpályás úszó világkupát, ifjúsági világ- és Európa-bajnokságokat.

− A sporttudomány szerepe egyre jelentősebb. Mit tesznek a fejlesztéséért?

− Zajlik a Testnevelési Egyetem rekonstrukciója, amely a tervek szerint 2018 szeptemberére készülhet el. A kormány elkötelezett a sportegészségügy fejlesztésében, amely nélkülözhetetlen a magyar sport versenyképességének megtartása, fokozása, valamint az egészségtudatos életmód támogatása érdekében. A budapesti Karolina úton működik majd az Országos Sportegészségügyi Intézet, vagyis a Sportkórház, mely egy új, a magyar sporthoz és sportegészségügyhöz méltó helyre költözik, ahol a felújításokat és a fejlesztéseket követően modern körülmények és szakmai feltételek között láthatja majd el feladatait.

− Egyéni jelöltként indul szülővárosában, Nyíregyházán a jövő tavaszi országgyűlési választáson. Miért vállalta el a jelölést, s ha nyer, akkor is marad államtitkár?

− Örömmel vállaltam el a felkérést, hiszen nagyon sokkal tartozom a városnak. Ott születtem, sportsikereimet nyíregyházi színekben értem el, családom is ott él. Jól ismerem a várost és a nyíregyháziak is ismernek engem. Óriási lehetőség és megtiszteltetés lenne értük és velük dolgozni. Felkérés esetén örömmel vállalok szerepet az állami sportirányításban is, úgy gondolom, hogy ez a szülővárosom parlamenti képviseletével jól összeegyeztethető.

− Hol köszönti az újévet, s mit kíván a magyar sportnak 2018-ra?

− Nyíregyházán várjuk és köszöntjük az újévet családi körben, férjemmel és gyermekeimmel. A magyar sport fantasztikus évet tudhat maga mögött. Azt kívánom, hogy a 2018-as esztendőben töretlen lendülettel folytatódjon a munka, minél több magyar sportsikernek lehessünk ismét tanúi, az ideiekhez hasonlóan színvonalas és nagyszerű hangulatú sporteseményeknek adjunk otthont, újabb sporttörténelmi sikereket ünnepelhessünk. És legyünk egyre többen, akiknek mindennapjai része a sport. Kívánom, hogy minél több időt töltsön a magyar lakosság, fiatalabbak és idősebbek egyaránt aktívan, sportolással, hiszen a cél továbbra is az, hogy a magyar társadalom valódi sportoló nemzetté váljon.