Sport

Milliókkal beindul a kínai futballgyár

Labdarúgás. A párt döntött: húszezer edzőközpont és hetvenezer futballpálya épül az évtized végéig az ázsiai országban

A világ legnépesebb államának vezetői kijelölték a célt, az 1,3 milliárd lakosú Kínának a labdarúgásban is nagyhatalomnak kell lennie. Ezért hihetetlen mértékű sportágfejlesztés kezdődik, célja, hogy 2020-ig harmincmillió fiatal és húszmillió felnőtt focista legyen az országban.

kínai futball 20160414
Így ünnepelték a kínai futballisták, hogy Katar legyőzésével bejutottak a vb-selejtező harmadik fordulójába (Fotó: Reuters)

Évtizedeken át csak megtűrt sportág volt a futball a Kínai Népköztársaságban, s az ország nem volt tagja a Nemzetközi Labdarúgó-szövetségnek, s a profi bajnokságot csak 1994 óta rendezik meg. Jelentős változás 2012-ben történt: Hszi Csin-ping lett a Kínai Kommunista Párt főtitkára, a Kínai Népköztársaság elnöke, akinek kedvenc sportága a labdarúgás. „A futball a modern társadalom örömének alapja” – vallja az elnök, aki 2011-ben még alelnökként kijelentette, bízik abban, hogy a kínai válogatott ott lehet a jövő világbajnokságain, s egyszer nem csupán otthont adhat a futball-vb-nek, de meg is nyerheti azt. Hszi Csin-ping és az Államtanács egy éve jelentette be ötvenpontos reformtervét, amely a labdarúgás minden szintjére kihat.

A szakemberek három évtizedre szóló fejlesztési tervet dolgoztak ki, amelynek célja, hogy az ország labdarúgásban is nagyhatalom legyen, a férfi válogatott 2030-ra Ázsiában az élmezőnybe tartozzon, miközben a női csapat sikeresen szerepeljen a világbajnokságokon. Ehhez jelentősen szélesíteni akarják az alapokat: 2020-ig 30 millió fiatal (általános és középiskolás), valamint 20 millió felnőtt focistának kellene lennie az országban. Az évtized végéig 20 ezer edzőközpont és 70 ezer futballpálya épül, a hosszú távú cél, hogy minden tízezer emberre jusson egy futballpálya.

A gigantikus tervekhez az anyagi fedezet is biztosítva lesz, mert az állam mellet a helyi tőke is jelentősen támogatja a klubokat. Nem túlzás, ömlik a pénz a kínai szuperligába, amelynek csapatai a téli átigazolási időszakban többet költöttek, mint az európai topligák klubjai. A szakemberek szerint a futball pénzügyi fekete lyuk Kínában, nyeli a pénzt és az erőforrásokat, profit meg sehol. De a nagy cégek politikai tőkét kovácsolnak a labdarúgás támogatásából.

A kínai férfiválogatott lemaradása jelentős, hiszen csak 81. a FIFA világranglistáján. Az ázsiai világbajnoki selejtező második fordulójából a Gao Hongbo irányította csapat még továbbjutott, de Iránnal, Dél-Koreával, Katarral, Szíriával és Üzbegisztánnal került egy csoportba, s az első két helyezett jut el az oroszországi világbajnokságra. Kérdéses, hogy 2002 után kiharcolja-e a kínai csapat a második vb-szereplését.