Sport
Magyarország kiérdemelte az Eb-t
Labdarúgás. Budapest 2020-ban Európa-bajnoki mérkőzéseket rendezhet, amelyre a válogatottnak ki kell harcolnia a részvételt
Ötvennégy év óta rendeznek négyévente Európa-bajnokságokat, s Magyarország három sikertelen pályázat után negyedszerre az egyik házigazdája lehet a 2020-as kontinens bajnokságnak. Köszönhetően Michel Platininek, az UEFA elnökének is, aki azt találta ki, hogy az Eb születésének hatvanadik évfordulóján, 2020-ban ne egy vagy két országban, hanem 13 ország egy-egy városában rendezzék meg a kontinentális tornát.
Az UEFA végrehajtó bizottsága úgy határozott, hogy a londoni Wembley Stadionban rendezik a két elődöntőt és a finálét. A döntőre még München pályázott, ám a szavazás előtt visszalépett, cserébe azt kérte az angoloktól, támogassák őt a 2024-es Eb-pályázat során. Három csoportmérkőzést és egy-egy negyeddöntőt rendezhet Baku, München, Róma és Szentpétervár.
A 2018-ra megújuló Puskás Ferenc Stadionnal pályázó Budapesthez hasonlóan három csoportmeccsnek és egy nyolcaddöntőnek adhat otthont Amszterdam, Bukarest, Bilbao, Brüsszel, Dublin, Glasgow és Koppenhága. A jelentkezők közül Minszk, Szófia, Szkopje, Jeruzsálem, Stockholm és Cardiff pályázatát elutasították.
Az Eb-rendezés nem jár automatikus részvéttel, tehát ha magyar válogatott nem harcolja ki az indulás jogát, akkor csak nézői lehetünk a csoportmérkőzéseknek. Ha viszont a selejtezőből kvalifikálja magát, akkor két csoportmeccsen biztosan Budapesten léphet pályára. Az Eb-re 20 csapat a selejtezőkből kvalifikálja magát, négy pedig a 2018-ban induló Nemzetek Ligájából.
A Puskás Ferenc Stadion a júliusban bemutatott tervek szerint 68 ezer ülőhelyes lesz, a teljes beruházás 90-100 milliárd forintból valósul meg, ebből a stadion 60-80 milliárdot tesz majd ki.
Csányi Sándor MLSZ-elnök szerint várható volt a rendezési jog elnyerése, mert Magyarország megrendezte az UEFA és a FIFA kongresszusát is, az idén pedig sikeresen bonyolította le az U19-es kontinenstornát. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország negyedik próbálkozásra Eb-mérkőzések házigazdája lehessen. Az MLSZ elnöke kifejtette: a futball minősége nem volt szempont a döntésnél, a magyar pályázat az országban megvalósuló stadionépítésekkel, a sportág infrastrukturális fejlesztéseivel, Budapest földrajzi elhelyezkedésével, közlekedésével és kiváló szálláslehetőségeivel érdemelte ki a bizalmat.
„Jó lett volna, örültünk volna neki, de nem számítottunk rá, hogy negyeddöntőt rendezhetünk – mondta Csányi az MTI-nek. – A válogatott szempontjából talán jobb is ez, mert ha eljutunk az Eb-re, akkor két hazai csoportmeccs garantált, és esetleg még a nyolcaddöntőben is itthon játszhatnánk. Bízom abban, hogy 2020-ban válogatottunk ott lesz az Eb-résztvevők között.”
Röviden
Eredményes csapat is kell a sikerhez
Bozóky Imre, az MLSZ volt elnöke: „Szívből örülök az UEFA döntésének, mert végre Magyarország is magas szintű labdarúgótornának lehet az egyik házigazdája. Nincs hiányérzetem, annak ellenére, hogy nem egy teljes Eb-rendezést kaptunk meg, de legalább részesei lehetünk az európai futball csúcsrendezvényének.”
Kisteleki István, az MLSZ volt elnöke: „A mostani döntés akkor lesz igazán örömteli hír, ha a budapesti csoportban a magyar válogatott is játszani fog. Ha ez nem sikerül, akkor nem tulajdonítok különösebb jelentőséget a rendezésnek.”
Mészöly Kálmán volt szövetségi kapitány: „Sosem állt ilyen nagy lehetőség előtt a magyar futball. Az Eb-rendezés felgyorsíthatja a létesítmények építését. Mindez akkor lesz eredményes, ha a tárgyi feltételek fejlesztése mellett a magyar labdarúgás is fejlődni fog.” (BF)
A rendező városok és stadionok
A 2020-as labdarúgó-Európa-bajnokság helyszínei:
Döntő és elődöntő: London, Wembley Stadion, 90 652 néző, átadták 2007-ben
Negyeddöntő és három csoportmérkőzés:
München, Allianz Arena, 70 067 néző, átadták 2005-ben
Róma, Olimpiai Stadion, 68 993 néző, felújítják, átadás 2017-ben
Szentpétervár, Zenit Arena, 61 251 néző, új stadion, átadás 2016-ban
Baku, Olimpiai Stadion, 69 870 néző, új stadion, átadás 2015-ben
Nyolcaddöntő és három csoportmérkőzés:
Budapest, Puskás Ferenc Stadion, 68 156 néző, új stadion, átadás 2018-ban
Amszterdam, Amsterdam ArenA, 53 052 néző, átadták 1996-ban
Bukarest, Nemzeti Stadion, 54 851 néző, átadták, 2011-ben
Bilbao, San Mamés Stadion, 53 289 néző, új stadion, átadás 2015-ben
Brüsszel, Eurostadium, 62 613 néző, új stadion, átadás 2018-ban
Dublin, Dublin Arena, 51 711 néző, átadták 2010-ben
Glasgow, Hampden Park, 51 472 néző, felújítva 2013-ban
Koppenhága, Parken, 38 190 néző, átadták 1992-ben, negyeddöntő, három csoportmérkőzés