Sport
Lelki válság után jött az olimpiai arany
Öttusa. Szakosztályvezetőként az utódairól is gondoskodik a sokszoros világ- és Európa-bajnok Vörös Zsuzsanna az Alba Volánnál

Vörös Zsuzsanna tavaly február óta boldog anyuka, Áron a mindene (Fotó: MH)
– A legfontosabb kérdéssel kezdem: hogy van Áron?
– Valóban, most a kisfiam a legfontosabb számomra. Áron nagyon jó baba, tiszteletben tarja a szülei alvási szokásait. Mint minden fiú, kicsit lusta, egy hónapja ült fel, de a járással még nem próbálkozik. Szépen fejlődik, s megfontoltan halad előre.
– Mennyiben változott meg az élete, amióta anya lett?
– Jelentősen. Először is a szülés után Szegedre költöztem a páromhoz, ahol júniusig, elzárva a világtól, csak a kisfiammal foglakozhattam. Decemberben aztán visszaköltöztem Fehérvárra, és azóta szorgalmasan ingázunk a két város között. De szerencsére, egyre többet vagyunk együtt.
– Szülés után több élsportoló újra versenyez. Tervezi, hogy harmincnyolc évesen visszatér?
– Nem lenne sok értelme. Ebben a megváltozott öttusában, egyéniben már nem tudnék kiemelkedőt nyújtani. Ha 2010-ben felvették volna az olimpia programjába a váltóversenyt, akkor harminchárom évesen nem vonultam volna vissza.
– Gondolt már arra, ha nem Fehérváron születik, aligha lett volna öttusázó?
– Igen. Akkor valószínűleg más sportágat választottam volna. A szomszédunk volt Korponai István, az Alba Volán vívóedzője, és nála találkoztam Kulcsár Antallal, aki megkérdezte, hogy lenne-e kedvem háromtusázni. Így kezdődött, aztán kiváló edzőim segítségével huszonkét évesen egyéniben már világbajnok lettem.
– Miért erős vára a magyar öttusának Fehérvár?
– Úgy gondolom, a sportág fehérvári úttörői erős alapokat raktak le. A hatvanas években Jakab Endre indította be a háromtusát, a hetvenes években pedig Kulcsár Antal, egy erős edzői csapatot kialakítva, nemzetközi szintű műhelyt hozott létre. Ebből a műhelyből elsőként Demeter József került be a válogatottba, aki 1987-ben Európa-bajnok lett. Azóta a Volán Fehérvár versenyzői folyamatosan nyerik az érmeket a hazai és a nemzetközi versenyeken. Ehhez persze az is kellett, hogy az Alba Volán cég és az önkormányzat anyagilag támogassa az egyesületet, amely már tucatnyi világversenyt is rendezett Székesfehérvárott.
– Mégis néhány éve szétesett, kétfelé vált a szakosztály.
– Személyi ellentétek miatt történt a szakadás 2010-ben, így már két öttusaszakosztály is működik a városban. Az Alba Volánban ismét nagy hangsúlyt kapott az utánpótlás-nevelés, s büszkén mondhatom, a különböző korosztályokban majdnem négyszáz igazolt versenyzőnk van.
– A szakadás után milyen lett a kapcsolata edzőjével, a nemrég elhunyt Kulcsár Antallal?
– Nem volt olyan felhőtlen, mint korábban, de aligha kell bizonygatnom, hogy volt mesterem vezetőedzőként és szövetségi kapitányként is milyen sokat tett a magyar öttusáért. Együtt jutottunk a csúcsra, én versenyzőként, ő edzőként. Jólesett, hogy később is tudtam, milyen büszke volt rám. Nagyon sajnálom, hogy ilyen korán elment, súlyos betegségben meghalt. Hétfőn kísérjük utolsó útjára.
– Mit gondol, miért a 2004-es athéni olimpián jutott fel a csúcsra?
– Húszévesen kerültem az élmezőnybe, s fiatalos lendülettel 1999-ben világbajnok, 2000-ben Európa-bajnok lettem. Ezután esélyesként utaztam a sydney-i olimpiára, amelyre lelkileg még nem voltam felkészülve, s csak a tizenötödik lettem.
– Csalódott?
– Hogyne. Persze, ha a szabályoknak megfelelően a férfi versenyben ellenszegülő lovat kiveszik a versenyből, akkor harmadik is lehettem volna. De akkor nem biztos, hogy négy év múlva aranyat nyerek. Mert ezután lelki válságba kerültem, megjártam a pokol bugyrait, s ebben a küzdelemben kiismertem magam.
– Ez mit jelent?
– Elsősorban talán azt, hogy lelkileg megerősödtem.
– Mégis korán, harminchárom évesen abbahagyta a versenyzést.
– Ebben az is közrejátszott, hogy 2009-ben a futást és a lövészetet összevonták, bevezették a kombinált számot. Mivel úgy terveztem, edző leszek, ezért megtanultam és kipróbáltam ezt az új öttusát is. Aztán volt egy súlyos lovasbalesetem, és akkor úgy éreztem, nekem ennyi elég volt.
– Sokáig azért nem bírta ki öttusa nélkül.
– Megkerestek, hogy a volt klubomban vállaljak edzői munkát. Igent mondtam, mert szeretek fiatalokkal foglakozni. S jó volt, hogy ugyan civil lettem, de ott voltam a társakkal, nem szakadtam el a Volán nagy családjától. Aztán az Alba Volán SC vezetői felkértek, hogy vállaljam el a szakosztály vezetését is. Ezen már elgondolkoztam, mert nem voltam biztos abban, hogy ezt a felelősségteljes munkát el tudom látni. Jól. Mert rossz munkát sehol nem végezhet az ember. Szerencsére kiváló csapatban dolgozhatom, és hogy nem is rosszul, azt bizonyítja, hogy szülés után hamar visszavártak.
– Hogyan tudja összeegyeztetni a gyereknevelést és a szakosztályvezetést?
– A családom sokat segít. Amikor dolgozom, akkor édesanyám vigyáz Áronra. Én pedig nyugodt vagyok, mert tudom, a legjobb kezekben van.
– Ő is öttusázó lesz?
– Ó, hol vagyunk még attól. Legyen egészséges, és persze sportoljon, ha lehet. A többit meg majd meglátjuk.
Pályakép
Vörös Zsuzsanna. Született: 1977. május 4., Székesfehérvár. Egyesülete: Alba Volán (1991-2010).
Legjobb eredményei: olimpiai bajnok (2004, Athén). Világbajnok egyéniben: 1999, 2003, 2004, csapatban: 2002, váltóban: 2000, 2003. Hatszoros Európa-bajnok, hétszeres magyar bajnok egyéniben, kilencszer lett az év magyar öttusázója, 2005-ben az év magyar sportolónője. Sportolói pályafutása után a Volán Fehérvár öttusaedzője lett, 2012 novemberétől az öttusa szakosztály igazgatója. 2013-ban a Magyar Öttusaszövetség alelnökének választották.