Sport
Külföldi edzők sikerei hazánkban
Sportpolitika. Mocsai Lajos, a Testnevelési Egyetem új rektora szerint a jövőben meg kell reformálni a szakmai képzést
Egyre több külföldi edző dolgozik hazánkban, s egyre sikeresebben. Az év edzője választáson tavaly az amerikai Shane Tusup végzett az élen a spanyol Ambros Martín – ő vezette Bajnokok Ligája-győzelemig a Győr női kézilabda-csapatát – és a tornász Berki Krisztián mestere, Kovács István előtt. Pedig néhány éve még elképzelhetetlennek tűnt, hogy külföldi szakembert választanak az év edzőjének Magyarországon, ugyanis a mestereink világviszonylatban is kiemelkedő munkát végeztek. Shane Tusup előtt – Hosszú Katinka edzője 2013-ban is győzött – sorozatban magyarok végeztek az első helyen: Fábiánné Rozsnyói Katalin hatszor is nyert, de Mocsai Lajos, Turi György, Kovács István, Csipes Ferenc is méltán ünnepeltek.
A helyzet megváltozott: különösen a csapatsportágakban lett divat külföldi edzőket alkalmazni, bár a labdarúgásban ez még klubszinten sem hozott javulást – Paulo Sousa inkább kakukktojás volt.
Ettől függetlenül a kézilabdaedzők teljesítményét látva felvetődik a kérdés: a külföldiek sikere a magyar szakma kritikáját jelenti?
„Felesleges kongatni a vészharangot, mert a magyar sport kiemelkedő eredményeit a kitűnő hazai szakembereknek is köszönheti – magyarázta Mocsai Lajos, a Testnevelési Egyetem rektora. – A külföldi edzők foglalkoztatása nemzetközi gyakorlat. A kézilabdában például egyre több spanyol edző dolgozik külföldön. Sikerüket annak köszönhetik, hogy korábban a spanyolok nem alkalmaztak külföldi edzőket, őket csak továbbképzésekre hívták meg. Így a spanyolok a világ legjobbjaitól tanultak, s ebből alakították ki a sikeres spanyol módszert. A Spanyolországot jelentősen érintő gazdasági válság miatt viszont kénytelenek voltak az edzők külföldi csapatokhoz szerződni.” Mocsai szerint bár a nemzetközi felmérés szerint is magas szintű oktatás folyik a Testnevelési Egyetemen, ez nem jelenti azt, hogy irányításával ne alakítanák át az edzőképzést.
„A sportágak vezetőivel egyeztetve el akarjuk érni, hogy az edzőképzés visszatérjen az egyetemre – mondta. – A struktúraátalakítás célja, hogy kiemelkedő tudású edzőket neveljenek az egyetemen. A gyakorlati képzés mellett nagyon fontos a kutatómunka is, mert tudományos háttér nélkül nincs korszerű felkészítés. Ha edzőink lépést akarnak tartani a nemzetközi élmezőnnyel, akkor folyamatosan képezniük kell magukat. A jövőben az egyetem ebben is hatékony segítséget nyújt.”
A magyar edzők megbecsülését és itthon tartását segítheti a kormány életpályaprogramja, legjobb szakembereink háromszázezer és egymillió forint közötti havi fizetést kaphatnak. S a külföldi szakemberek hazai sikerei is az jelzik, anyagilag is megéri Magyarországon dolgozni.