Kiborult a teknősvér Kínában

Pedig az eredmények egyértelműen bizonyították, hogy a kínaiak doppingnak köszönhették gyors fejlődésüket, mert míg 1986-an összesen két, 1991-ben három aranyat nyertek az úszó vb-n, addig 1994-ben már tizenkettőt a női számokban. Az ázsiai ország szakemberei a kiugró sikert nevetséges módon azzal magyarázták, hogy versenyzőik teknőstvért isznak, attól olyan gyorsak.

Hasonlóan egyértelmű volt, hogy a kínai atléták sem kakaótól futják a világcsúcsokat. A világ és olimpiai bajnok Vang Csün-hszia 1993-ban női tízezer méteren áttörte a 30 perces határt, s 29:31.78-cal sokáig ő volt a világcsúcstartó. Annak ellenére, hogy tavaly nyilvánosságra került egy huszonkét éve írt levele, amelyben közölte, kötelezték őket, hogy nagy dózisban tiltott gyógyszereket szedjenek, s aki nem volt hajlandó önként lenyelni a tablettákat, annak később saját kezűleg adott injekciókat az edzője.

A hétvégén aztán „kiborult” a teknősvér, a német ARD csatorna dokumentumműsorában a 79 éves orvos, Hszüe Jin-hszian – aki a nyolcvanas években több sportág válogatottja mellett is dolgozott –, arról beszélt, hogy szerinte tízezer kínai sportoló volt érintett a doppingolásban. A doktornőt állítása szerint azért rúgták ki, mert az 1988-as szöuli játékok előtt megtagadta, hogy tiltott szereket adjon a versenyzőknek.
A Németországban menedéket kérő Hszüe Jin-hszian már 2012-ben is megfogalmazta vádjait, most pedig azt állította, hogy a korábbi kínai érmek „doppingban lettek áztatva”, s szerinte valamennyit vissza kellene venni. Az interjú után az a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség  – amely évtizedek óta „tisztának” találta a kínai sportolókat – , most vizsgálatot indít a Kínát ért vádak miatt, első lépéseként felkérte független nyomozati szervezetét, hogy minden információt gyűjtsön be az ügyről. Nem nehéz megjósolni, hogy az ázsiai ország sportvezetői és a nemzetközi szervezetek megpróbálják tisztára mosni a teknősvéres mezt!