Kellő önbizalommal győzni lehet

Schmitt Pál szerint nem az anyagiak döntenek majd a helyszínválasztáskor (Fotó: Horváth Péter Gyula)

– Egy hete ismert a 2024-es olimpiai játékok megrendezésére pályázó öt város névsora. Nagyobb mezőnyre számított?

– A mezőny ugyan a korábbiaknál kisebb, de nagyon erős. Szó volt még az idén sikeres Pánamerikai Játékokat lebonyolító Toronto és az Európa Játékokat rendező Baku jelentkezéséről, de úgy látszik, kivárnak. Egyetértek Thomas Bachhal, a NOB elnökével, aki szerint öt kiváló, jól felkészült város pályázik.

– Amikor a NOB-ülésen eltörölték az előválogatást a pályázó városok között, akkor már tudták, hogy csak öten jelentkeznek?

– Nem, ennek a változtatásnak más volt a célja. Ha egy város körültekintő előkészületek után bejelenti rendezési szándékát, akkor lehetőséget akartunk adni arra, hogy meg is ismertesse a pályázatát. Ehhez a NOB a korábbinál nagyobb segítséget ad. Például csökkent a nevezési díj, és azt is három részletben kell kifizetni. A városoknak a korábbi kilenc helyett csak három prezentációt kell tartaniuk. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság továbbá átvállalja a prezentációkra utazó küldöttek, valamint a NOB értékelő bizottságának utazási és szállásköltségeit. A rendezést elnyerő város pedig 1,7 milliárd dolláros támogatást kap. Ez már mind az Agenda 2020 elnevezésű reformcsomag pozitív hatása.

– Az elmúlt hónapokban sokat emlegetett reformcsomag ellenére a világváros Peking nyerte el a 2022-es téli olimpia rendezési jogát a kazah Almati előtt.

– Igen, de a júliusi NOB-kongresszuson is érződött már az Agenda 2020 hatása, hiszen a kevésbé ismert kazah város szoros csatában, csak négy szavazatkülönbséggel, negyven-negyvennégyre veszített a kínai fővárossal szemben.

– Nézzük Budapest riválisait! A négy közül három, Párizs, Róma és Los Angeles a világ legismertebb, legnépszerűbb városai közé tartozik.

– Kétségtelen, hogy nagyon népszerűek. Ráadásul, hozzánk hasonlóan, az amerikai, a francia és az olasz sport is nagyon eredményes az olimpiai játékokon. Sőt mindhárom rendezett már olimpiát, s rendszeresen házigazdája világversenyeknek. Erre mondják, hogy erős mezőnyben még értékesebb a győzelem.

– Mit gondol, növelheti Párizs esélyeit, hogy 1924 után száz évvel lehetne újra házigazda, s a legutóbbi két olimpiára is pályázott?

– A franciák szeretnének centenáriumi olimpiát rendezni, de nem hiszem, hogy két év múlva a NOB-tagok érzelmi alapon döntenének. Sokkal nyomósabb érv lehet, hogy a franciák nagyon elszántak, két vereség után is kitartóan pályáznak. Az olimpiai mozgalmuk is kiemelkedő, s az újkori olimpiák szülőatyja a francia Pierre de Coubertin báró volt.

– Thomas Bach múlt heti sajtótájékoztatóján is felmerült, Los Angeles pályázatát segítheti, hogy egy amerikai tévétársaság milliárdokat fizet a közvetítési jogokért.

– Nem az anyagiak fognak dönteni. Sokkal inkább az, hogy a korábbiaknál fenntarthatóbb, olcsóbb és megtérülő olimpia rendezésével pályázzanak, és hogy mi lesz a játékok öröksége. Az viszont tény, hogy a NOB legnagyobb támogatói amerikai világcégek, s az Egyesült Államokban huszonnyolc év után rendezhetnének újra nyári játékokat. De nem szabad leírni Hamburgot sem, a német város éppen az Agenda 2020 miatt Budapest riválisa lehet. Pályázatának erősítője pedig a kiváló német élsport és gazdaság.

– Úgy néz ki, hogy Budapest legnagyobb ellenfelei a honfitársaink lehetnek, hiszen míg februárban hatvanszázalékos volt az olimpiai rendezés támogatottsága, ez szeptemberre negyvenhat százalékra csökkent.

– Remélem, nem így lesz. Ugyanis az olimpiai pályázatunk megismertetése, népszerűsítése csak ezután következik. Ebben nagy feladat vár a Magyar Olimpiai Bizottságra, Budapestre és a rövidesen megalakuló pályázati bizottságra is. Nagyon fontos, hogy az emberek megismerjék, milyen erkölcsi és anyagi haszonnal járhat az olimpiai rendezése, s mennyire felgyorsíthatja Budapest fejlődését. Nem a milliárdokról kell beszélni, mert azt kevesen értik, hanem arról kell meggyőzni az embereket, hogy az olimpia drága befektetés, de ezen az egész nemzet nyerhet. A játékok hozadéka, hagyatéka ugyanis felbecsülhetetlen: soha nem látott fejlődésnek indulhat a hazai sportélet, a turizmus, az idegenforgalom, felpezsdülhet a gazdaság, a közgondolkozás részévé válhat a természetvédelem és a fenntartható fejlődés, a fővárosban pedig új városrész és modern infrastruktúra jöhet létre. És végül, de nem utolsósorban, a következő generációkat jó érzéssel töltheti el, hogy képesek voltunk megrendezni a világ legnagyobb kulturális és sporteseményét. Ha ezeket a gondolatokat jól érthetően közvetítjük a magyar embereknek, akkor bizakodással nézhetünk a közvélemény-kutatások elé, ugyanis a társadalmi támogatottság nagyon fontos, a NOB is készíttet majd felméréseket a pályázó városok országaiban.

– Ebben az erős mezőnyben milyen eséllyel indulhat a magyar főváros?

– Ez csak rajtunk múlik. Nem csupán az olimpián, a rendezésért folytatott versengésben is csak felkészülten, kellő önbizalommal és hittel lehet győzni. Mindenkinek keményen kell dolgoznia. Nekem például azért, hogy egyedüli magyar NOB-tagként meggyőzzem a kollégákat, Budapest remek házigazda lehet, ezért támogassák a pályázatát. A megítélésnél fontos az is, hogy a kormány stratégiai ágazatnak tekinti és kiemelten támogatja a sportot, s az elmúlt években több sportlétesítmény épült, mint a korábbi évtizedekben. Ez a fejlesztés folytatódni fog. Például a szavazásig felépül egy korszerű úszócentrum, ahol a 2017-es vizes-világbajnokságot rendezik. Ez a fejlesztési folyamat a rendezés elnyerésével felgyorsulhat. Hangsúlyozom, az olimpia erkölcsi és tárgyi öröksége az egész nemzeté lesz.