Sport

Futballistáink nemzeti hősök lettek

UEFA EURO 2016. Szabó Tünde : A magyar labdarúgó-válogatott Európa-bajnoki sikere összekovácsolja a sokszor széthúzó nemzetet

A magyar labdarúgó-válogatott sikere összekovácsolja a sokszor széthúzó nemzetet – hangsúlyozta Szabó Tünde sportért felelős államtitkár, aki Lyonban szurkolt csapatunknak a Portugália elleni mérkőzésén. Az Eb-siker forrásáról kérdeztük.

Szabo-Tunde
Szabó Tünde szerint jó úton halad a magyar labdarúgás (Fotó: MH)

– Hogyan élte meg a magyar labdarúgó-válogatott csodába is beillő feltámadását?

– Nagy örömmel, és büszkeséggel. Csapatunk első mérkőzését a bécsi magyar nagykövet, dr. Perényi János meghívására Badenben néztem.
A vendéglátóim csalódottan, én nagy örömmel vettem tudomásul, hogy együttesünk kettő-nullra nyert. Büszkén fogadtam a gratulációkat. Persze, ennél sokkal nagyobb élmény volt Lyonban szurkolni a csapatnak.

– A VIP-lelátón is lehet hangosan szurkolni?

– Hát, persze. A sportág rangját jelzi, hogy Orbán Viktor miniszterelnök  és Antonio Costa portugál kormányfő is a helyszínen szurkolt. Örömünkben először mi, majd a portugálok ugrottak fel. Elég mozgalmas volt a meccs a lelátón is, mert hat gól született. Nem az elfogultság mondatja velem, a szakembereknek is az volt a véleményük, hogy az Eb eddigi legjobb mérkőzése volt a magyar–portugál.

– Volt úszó létére beleszeretett a labdarúgásba?

– Nem új keletű az érdeklődésem, hiszen sportos családban nőttem fel. Eddig is futballszerető voltam, hiszen édesapám imádja a labdarúgást, és ma is rendszeresen focizik. De ez most merőben más. A magyar gyerekek, akik régen Ronaldo-pólót hordtak, most Dzsudzsákot, Gerát, Nagy Ádámot, Szalait éltetik. Ilyen pólókat kérnek a szüleiktől, s imádják az emberek Király Gábor szürke mackónadrágját. Nemzeti hősök lettek, akik egész Magyarországért küzdenek. Egy-egy ilyen siker után tömegesen jelentkeznek a gyerekek a sportkluboknál, hogy sportolhassanak.

– A sokat szidott magyar futballból hogyan lett varázslatos játék?

– Több generáció nőtt fel úgy, hogy nem élhette át a szurkolás örömét. Valami egész újat lehetett tapasztalni az elmúlt napokban, a magyar válogatott sikere valósággal összekovácsolja a nemzetet. Látom, hogy örülnek a magyarok eredményeinek az emberek, egymás nyakába borulnak a szurkolók. Olyan hangulat van az utcákon, olyan érzés az emberek szívében, amit a fiatalabb korosztály még soha sem tapasztalt meg. A sportnak közösségformáló ereje van, és a társadalomra gyakorolt pozitív hatása megkérdőjelezhetetlen. Nagymértékben hozzájárul a társadalmi integrációhoz, a gazdasági növekedéshez. Nincs még egy olyan ágazat, amelyik ennyire hatással lenne a többire, mint a sport.

– Minek tudható be, hogy több évtizedes vergődés után csapatunk bejutott Európa legjobb tizenhat válogatottja közé?

– A kormány 2010-ben nemcsak meghirdette,  hogy a sport kiemelten fontos, stratégiai ágazat hazánkban, hanem minden támogatást megadott ahhoz, hogy az élsport fejlődhessen, és minél többen sportolhassanak. A sport nemzeti ügy. A  TAO sikeres bevezetése óta intenzív sportfejlesztések  indultak, a látványcsapat sportágakban 260 ezerről 350 ezerre emelkedett az igazolt versenyzők száma, a profi sport feltételei is javultak. Az igazolt versenyzők csaknem hatvan százaléka labdarúgó. Az eddigi fejlesztések eredményeként számos utánpótlási program indult. A támogatási rendszer szorosan illeszkedik az MLSZ szakmai programjához, s az utánpótlás-nevelés ennek kiemelkedő része. A mennyiségi növekedés az eredményességben is jelentkezik. A korábbi időszak tapasztalataira építve nagyon jó úton halad a magyar labdarúgás, hogy ismét sikeres sportág legyen. Bízom benne, hogy a hazai bajnokságokban olyan meccsek lesznek, amelyekre családok mennek ki szurkolni.

– Orbán Viktor miniszterelnök Marseille-ben jelentette be, hogy az állam kétmilliárd forinttal támogatja a kispályák építését, a budapesti létesítmények korszerűsítését. Milyen hatása lehet ennek a tömegsportra?

– Jelentős, mert egyre több gyerek szeretne a fővárosban is focizni, de nincs hol. Egy felmérés szerint 2010-ig a korábbi futballpályák negyvennyolc százaléka megszűnt Budapesten. A létesítményfejlesztési budapesti program célja, hogy új pályák épüljenek, illetve az amatőr csapatok által jelenleg is használt létesítményeket pedig korszerűsítsék. A javaslat szerint a program keretében épülő pályák megvalósítását 90 százalékban állami forrás, tízben pedig a létesítmények tulajdonosa, jellemzően az önkormányzat finanszírozza. A fejlődés a tárgyi feltételekben is jelentős, az országos program keretében eddig 366 grundméretű, valamint nagyméretű pálya készült el. Fontos, hogy ezek elkészüljenek, mert bár most a reflektorfényben a válogatott van, persze teljesen megérdemelten, de ugyanolyan fontos, hogy egészségesebben éljenek a magyarok. Minél többen focizzanak, sportoljanak!