Fiatal versenyzőink remekeltek, a felnőttek az idén javíthatnak

– Másfél év alatt mit tapasztalt, mennyire kényelmes vagy kényelmetlen az elnöki szék?

– Jól érzem magam. Több megoldandó feladatunk van, így nem unatkozom, és egy percig sem bántam meg, hogy 2017-ben a Magyar Olimpiai Bizottság elnökének jelöltettem magam. Egyben nagyon megtisztelő feladat is a magyar sport szakmai irányításában részt venni, különösen egy olyan időszakban, amikor a kormány stratégiai ágazatként kezeli a sportot.

– Remekül kezdődött a 2018-as esztendő, mert férfi rövidpályás gyorskorcsolyázóink történelmi győzelmet arattak a téli olimpián. Minek köszönhető ez a gyors fejlődés ebben a fiatal sportágban?

–   Tudatos építkezés eredménye az organikus fejlődés. A 2006-os olimpián Huszár Erika negyedik, Knoch Viktor ötödik lett, négy éve Szocsiban pedig a női váltónk már közel volt a dobogóhoz. Liu Shaolin Sándor 2016-ban világbajnok, öccse Liu Shaoang bronzérmes lett. Tehát nem egy kiugró eredmény volt a férfiváltónk olimpiai győzelme Pjongcsangban. Az őszi világkupa-versenyeken elért helyezések azt mutatják, ez a sikersorozat folytatódhat, mert a tehetséges versenyzőket kiváló szakmai stáb készíti fel.

– Az olimpiász félidejében hogyan szerepeltek a felnőtt sportolóink a világversenyeken?

– A mérleg lehetett volna jobb is, de az idén nem rendeztek vizes világbajnokságot, atlétikában is csak fedett pályás vb volt. Ha viszont az új olimpiász első két évét nézzük, akkor félidőben nem dőlhetünk hátra, hiszen tavaly is és az idén is sportolóink az olimpiai számokban négy-négy aranyat nyertek, ami fele a riói olimpián szerzett nyolcnak. Ez józanságra int akkor, amikor megfogalmazzuk az elvárásainkat. A kajak-kenu továbbra is a legeredményesebb, és külön kiemelném az olimpiai bajnok női kajak négyest, amely megőrizte veretlenségét a világversenyeken. Örömteli az is, hogy az ötszörös olimpiai bajnok Kozák Danuta a szülés után remek formában tért vissza, s három aranyat nyert a világbajnokságon, mindegyiket olimpiai számban. Sporttörténelmet írt a vitorlázó Berecz Zsombor a 2018-as világbajnoki győzelmével finn-dingi hajóosztályban, amivel egyben indulási jogot is szerzett a tokiói olimpiára.

– Korábbi világbajnok vívóként ön szerint mi lehetett az oka vívóink gyengébb teljesítményének a kínai világbajnokságon?

– A vívás napjainkra univerzális sportág lett, a nemzetközi élmezőny nemcsak kiszélesedett, hanem meg is erősödött. Ebben a kiegyensúlyozott mezőnyben sokszor egy-egy tus dönt a pokolról vagy a mennyországról. Az egyetlen bronzérem, amelyet férfi kardcsapatunk szerzett, még időben jött figyelmeztető az olimpiára való felkészülésre. Jó hír viszont, hogy Tokióban mind a hat szakágban rendeznek csapatversenyt, s bízom abban, hogy legalább három együttesünk kivívja az indulást.

– Hazánkban lassan elfelejtjük, hogy a labdarúgás is olimpiai sportág, hiszen magyar válogatott huszonhárom éve szerepelhetett nyári játékokon. A MOB-nak van programja, ráhatása a legnépszerűbb labdajáték fejlesztésére?

– Érdekesség, hogy ugyan magyar válogatott legutóbb az atlantai olimpián vett részt, de Magyarország három arany-, egy ezüst- és egy bronzérmével még mindig vezeti a férfiak éremtáblázatát. No, de a kérdésre válaszolva el kell mondanom, hogy harmonikus az együttműködés a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Labdarúgó-szövetség között. Közös feladatunk és vágyunk, hogy csapatunk kijusson olimpiára, azonban ez egyre nehezebb. A tizenhat csapatos férfimezőnyben csak négy európai együttes szerepelhet.

– Minek az eredménye az, hogy a magyar küldöttség huszonnégy érmet, közte tizenkettő aranyat nyert a Buenos Aires-i ifjúsági olimpián?

– Hazánkban a sportvezetés kiemelten kezeli az utánpótlás-nevelést. A jelentősen megnőtt állami támogatás hatására az olimpiai sportágakban utánpótlás-nevelési programok indultak, ezeknek köszönhetően az alapok kiszélesedtek. Fiatal sportolóink 18 sportágban vívták ki az indulási jogot, s hetvenkilencen vehettek részt a Buenos Aires-i olimpián. A jövőre nézve biztató, hogy a hagyományos sikersportágaink, az úszás, kajak-kenu és vívás mellett versenyzőink még hat sportágban nyertek érmet. Fontos feladata a sportágaknak, hogy ezeket a tehetséges fiatalokat megtartsák, s bekerüljenek majd a nemzetközi felnőttmezőnybe is. 

– Fontos év következik, hiszen elkezdődik vagy folytatódik a kvótaszerzés az egyre közeledő 2020-as tokiói olimpiára. A MOB milyen elvárásokat fogalmazott meg, és hogyan segíti sportolóink sikeres részvételét a világversenyeken?

– A cél az, hogy a négy évvel ezelőtti majdnem százhatvan fős csapatlétszámot elérjük. Ezt jelentősen befolyásolhatja, hogy a csapatsportágban sikerül-e kiharcolni a részvételt. Erre kézilabdában és vízilabdában van esélyünk. Több sportágban is választ kapunk arra, sportolóink hogy állnak az olimpiai felkészülésben. Például az idei vizes-világbajnokságon már kiderülhet, kire számíthatunk a tokiói olimpián. Vívóink, akik Rióban két aranyérmet is nyertek, hazai közönség előtt javíthatják ki a tavalyi gyengébb bizonyítványukat a budapesti vébén. Az év kiemelkedő eseménye lesz a szegedi kajak-kenu világbajnokság, amelyen Kozákék az olimpiai részvételért is küzdenek majd. Tehát egy fontos, és nagyon izgalmas év következik. Kívánok sportolóinknak elsősorban sérülésmentes felkészülést, hogy meg tudják valósítani céljaikat. S akkor, az olimpia előtti utolsó esztendőben a magyar élsport eredményessége is javulni fog.