Elnökválasztás előtt doppingügy

A két média ötezer atléta tizenkétezer vérmintaelemzését szerezte meg, és amint azt közölték, ezekből nyolcszáz sportoló esetében bukkantak doppinggyanús értékekre. A vizsgálati eredmények a 2001 és 2012 közötti, tizenegy éves időszakot ölelik fel, s ezek alapján ezalatt az olimpiá­kon és világbajnokságokon kiosztott érmek harmadát gyanús mintát adó atléták szerezték meg.Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke kijelentette, hogy a gyanús eredményekkel most a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökségnek (WADA) kell foglalkoznia. „Amennyiben kiderül, hogy olimpiai eredményeket tiltott szerekkel értek el, a NOB azonnal lép majd, méghozzá a szokott módon, a zéró tolerancia elve alapján” – hangsúlyozta Bach, aki ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy egyelőre csak gyanúról van szó, bizonyítékok nincsenek, s mindenkit megillet az ártatlanság vélelme.

Tiszeker Ágnes, a Magyar Anti­dopping Csoport (MACS) vezetője szerint a doppinggyanús értékeket a sportolók biológiai útleveléből lehet megállapítani, amikor a vérplazma aránya jelentős eltérést mutat. „Ez nem jelent egyértelmű doppingvétséget, mert a vérplazma arányát sok minden befolyásolhatja – magyarázta Tiszeker – , például más magaslaton és tengerszinten. Tehát minden gyanús esetet külön kell vizsgálni. Az IAAF eddig harminchat sportolót tiltott el, valószínűleg ennél sokkal több atlétánál bizonyosodik be, hogy EPO-t vagy vérdoppingot használt.”   

A vád szerint a Nemzetközi Atlétikai Szövetség titokban tartotta és nem szankcionálta a doppingvétségeket. Az érintett atlétáknak mindössze egyharmada ellen indítottak eljárást.