Csúcsdöntésre készül a móri Takács Boglárka

–  Elégedetten búcsúztatta a 2018-as esztendőt?

–  Igen, remek évem volt. Jól kezdődött, mert az ifjúsági fedett pályás bajnokságon három aranyat nyertem. Aztán az ifjúsági Európa-bajnokságon a száz méter döntőjében, egy nagyon szoros versenyben országos csúcsot javítva ezüstérmes lettem. Ezzel kivívtam a jogot, hogy indulhassak a Buenos Aires-i ifjúsági olimpián.

–  Kedvenc városa lett Győr?

–  Nagyon. Hiszen 2017-ben ott indultam először rangos nemzetközi versenyen. Kellemes meglepetésre akkor is ezüstérmet nyertem százon az Európai Olimpiai Fesztiválon. Ez a siker megerősített abban, jól döntöttem amikor tizenöt évesen versenyszerűen is elkezdtem atletizálni.

–  Hogyan választotta ezt a sok lemondással járó, nehéz sportágat?

–  Gyerekkoromban több sportágat kipróbáltam, úsztam, teniszeztem, s indultam iskolai atlétikai versenyeken is. A móri Radnóti Miklós Általános Iskola tanulójaként több versenyt nyertem vágtaszámokban. A megyei diákolimpián figyelt fel rám Halász Géza, az ARAK edzője, s ő hívott a fehérvári klubba. Fél év múlva Varga Tamás tanítványa lettem, s irányításával egy év múlva már bekerültem az ifjúsági válogatottba.

–  Gyors fejlődését jelzi, hogy két évi felkészülés után indulhatott az ifjúsági olimpián.

–  Csodálatos élmény volt, a fogadalomtételtől kezdve a hazaérkezésig. Először repültem át az óceánt, s nagyon büszke voltam, hogy a hazámat képviselhetem Buenos Airesben. Csak az olimpia előtt tudtuk meg, hogy a lebonyolítás nem hagyományos lesz, hanem két futás eredménye alapján alakul ki a végeredmény. Az első versenyen erős ellenszélben, a másodikon erős hátszéllel lettem negyedik. Így hiába futottam 11.45 perces kiváló időt, a három méteres hátszél miatt nem lehetett országos ifjúsági csúcs.

–  Nem bántotta, hogy lemaradt a dobogóról?

–  Szerettem volna érmet nyerni, de amikor megláttam a sok színesbőrű ellenfelemet, tudtam, hogy nagyon nehéz dolgom lesz. Az első nyolc közé hat színesbőrű futó került, aranyérmes a nigériai Rosemary Chukuma lett. Én legjobb európaiként végeztem a negyedik helyen. Utána kicsit elgondolkoztam, hogy fehérként milyen esélyem lehet majd a felnőttek mezőnyében. De aztán rájöttem, hogy még nagyon sok olyan célom lehet, amit elérhetek magyarként is.

–  Elárulja, hogy milyen céljai vannak?

–  Későn kezdem el versenyszerűen atletizálni, ezért kemény edzésekkel erőben és gyorsaságban is sokat fejlődhetek. Az idei célom, hogy elsőéves juniorként jól szerepeljek az Európa-bajnokságon. Jó lenne nyáron megengedett hátszélben 11.45 másodpercet futni. Ha ez sikerülne, akkor a következő években már megcélozhatnám Szabó Enikő tizenöt éves 11.41-es felnőtt országos rekordját is.