Budapest lehet a legjobb házigazda

– Kaptak már visszajelzést a budapesti pályázat első részéről?

– Hivatalosat még nem, mert a Nemzetközi Olimpiai Bizottság júniusig zárja le az első szakaszt, s ekkor közöl majd véleményt a négy pályázó város benyújtott terveiről. Az első szakaszban azt kellett pontosan megfogalmazni, hogy a 28 sportág versenyeit milyen helyszíneken akarják a jelentkező városok megrendezni.

– Ismert, hogy Róma, Párizs és Los Angeles milyen tárgyi feltételeket ígért?

– Igen, mert a benyújtott pályázati részek nem titkosak, elolvashatók és letölthetők az internetről. Külföldiek szerint is a budapesti terv nagyon tartalmas, a helyszínek tervezésekor figyelme vettük a nemzetközi szövetségek véleményét és igényeit is. A létesítmények biztosítása azonban alapkövetelmény, a NOB-tagok szavazásakor az fog dönteni, hogy városok milyen egyedit, különlegeset tudnak majd nyújtani.

– A pályázati dokumentáció második részében a finanszírozási terveket is be kell nyújtani.

– A szakemberek már dolgoznak ezen, ami elsősorban gazdaságpolitikai kérdés. Azt kell bemutatni, hogy az adott ország gazdasága képes lehet-e kitermelni a rendezés költségeit, milyen erős a politikai szándék, s a kormány milyen garanciát ad.

– Hogyan fordulhatott elő, hogy a megvalósíthatósági tanulmányt készítő PricewaterhouseCoopers Magyarország Kft. tízmilliárd forintra becsülte a pályázat költségét, ám az ennek a duplája is lehet?
– A gazdasági kérdésekkel nem foglalkozom, nem az én asztalom. Ami az elmúlt hetekben kiderült, hogy a budapesti pályázat 19 milliárdba kerülhet. A korábbi rendezések azt mutatják, hogy lesznek olyan beruházások, amelyek a tervezettnél kevesebbe, s olyanok is, amelyek többe fognak kerülni.

– Hogy állnak a sportszakmai háttér előkészítésével?

– Talán ebben állunk a legjobban, mert hazánk az elmúlt évtizedekben számtalan nagyon sikeres világversenyt rendezett, kezdve a birkózó-vb-től a vívó-vb-ig. Természetesen ezen a területen is akadnak fehér foltok. Sikeres pályázat után ki kell majd képeznünk olyan szakembereket, akik például az íjászat, a rögbi, a gyeplabda lebonyolításában segítenek.

– Mennyiben befolyásolhatja a jövő évi vizes világbajnokság a magyar pályázat eredményességét?

– Jelentősen, erősítheti vagy gyengítheti. Olyan nagyszabású sporteseményt, mint amilyen a 2017-es vizes világbajnokság lesz, még nem rendeztek hazánkban. Erre az egész sportvilág odafigyel majd. Ráadásul másfél hónappal a limai NOB-kongresszus előtt rendezik, amelyen kiválasztják a 2024-es olimpia házigazdáját.

– A NOB-tagok voksolásakor a sportszakmai szempontok hány százalékot jelenthetnek?

– Ezt százalékban nem lehet megmondani. A lebonyolításhoz szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításával nem lehet nyerni, viszont veszíteni igen. Az fog dönteni, hogy NOB-tagok többsége mennyire lesz meggyőződve arról, hogy Magyarország lesz a legjobb házigazdája a 2024-es nyári játékoknak, ezért rengeteget kell dolgoznunk. Az első pályázati rész benyújtásával csak az alapkőletétel történt meg.